Főrendiházi irományok, 1892. VI. kötet • 277-360. sz.
Irományszámok - 1892-339
34Î f GCÈXXXTÏ.'SZÂM: ' 7^000 'Mos építési és berendezési hitelén kívül a pénzügyministeriumnak 44,2^.107 frtós hitelé az, mely e helyt figyelembe veendç. Ez a hitel ugyanis az 1893. évivel szemben 37,420.139 írt kevesblétet tüntet'eío—noha az állam által teljesítendő töke- és kamatfizetések, nemkülönben előlegek egészben 28.251 \írttal vannak magasabban előirányozva— az okból, mivel az állam részére veretendő arany-,' ezüst-, nickel- és bronzanyag beszerzésére 39,852.256 forint, á forgalomból kihelyezendő 20, 4 és í kros bevonására 2,8:24.000, együtt 42,676.256 forint szükséges, Vagyis ' az 1893. évi szükséglettel szemben 31,231,803 írttal kevesebb^továbbá az 1893, évi IV. törvényczíkk folytán 3,313.500 frt sa fernezely'i kohó szükségletekép 60.000 forint elesik; s végül a valuíarendézes czéljaira a pénzverésnél ferimaradó bevételi többletként csak 51 b.901 írt, vagyis 2,840.0^5 frt kevesblet volt beállítható.' A beruházások során a pozsonyi országos kórház és a fővárosi tébolydák kibővítési és helyreállitási munkálataira 78.200; á vasművek és a bányászat befektetéseire 89.800 írttal magasabb hitel esik. ' : 'HÎâépítésekre (feíkehyeri, Csernahid, esztergomi) 172.000, folyó : és tohajózásokra 200.000, a diósgyőri müvek'és a'gépgyár beruházásaira'29.000, új épitkezésekre 'és forgalmi eszközök beszerzésére a' m. ktr, államvasutaknál 777.320, vicinális vasutak segélyezésére az 1888." évi IV. törvényezikk rendelkezésének kifejezett' megváltoztatásával az 1894. évre 103.000, tengeri hajózási ezélÖkra'43.600 frt többlet, a ghymes-palánkai vasúti csatlakozás tervezési munkáira 80.000, a duna-tisza-körösközi alföldi transversaiís állami közútkiépítésére (mely "260 km és 3,800.000 frt költséget vesz igénybe) I-ső részletül szintén ennyi van élőirányozva. Ezeken kívül beruházási többletek merülnek az állami erdőknél 21.900, a lótenyészintézeteknél 62.200, a vinczeliériskoláknál és gazdasági tanintézeteknél 37.862, az állattenyésztésnél 10.050 sa kincstári birtokoknál 15.000 frt. Ellenben kevesebb szükségeltetik az országház építésénél 300.000, a tanintézetek beruházásainál 215.551 írttal s a honvédelmi ministeriumnál az 1893. évi 320.000 frtos hitellel szemben mi szükséglet sem tétetik előirányzatba. Az átmeneti bevételek a vallásmiriisteriumnál 268.289 írttal apadnak, mivel kölcsön útján ennyivel kevesebb beruházás van tervezve. E mellett kevesebb bevétel várható szölövesszőkböl 5.000 írttal, s mig a helyi érdekű vasutak czím létéi után 3.000 írttal nagyobb osztalék remélhető és állami előlegek visszafizetéséből 74.000 frítal magasabb összeg van számításba téve, különböző kötvények, illetve adósságok és eladások után befolyt 439.400 írt bevétel természeténél fogva nem fordul elő, s az állami javak eladásából 300^000 írttal kevesebb írányóztatik elő. Végül a pénzverdéből eredő bevétel 43,359.000 írtra tétetik/Ez áz'1893. évinél 33,989.121 írttal kevesebb s az átmeneti kiadások közt előforduló 42,676.256 írttal szemben a pénzverésből'682,744'írt nyereséget tüntet elő. Minthogy azonban a pénzverde kezelési : ríiáriya ?166.843 frt, a tiszta haszon 5Í5J901 írtra száll. Az előadottakból világos lesz, hogy a sónál, a vasműveknél, pénzverdénél, a magyar kir. államvasutaknál, a posta, távírda és távbeszélőnél, a postatakarékpénztárnál, a gépgyárnál és diósgyőri "műveknél, a selyemtenyésztésnél, a lötenyészintézetekriéi és'áz erdőknél, mint azonos bevételi többléttel ellensúlyozott rendes kiadási többlet 7,625,314 frt tehető számításba. À még fenmaradó 9,080.318 frt rendes kiadási többlet terhére az 1893. évi IV. t.-cz. alapján 3,340.000 irtot meghaladó, az 1893. évi VI. t. ez. folytán pedig 446.872 írt * kiadási többlet fedezéséről'keltvén gondosködniV kerek számban 5,290.000 írt az az összeg, mely az egyéb rendes többszükségletekre ferimárad. Ebből is a közösügyi rendes kiadásokra 1,033.728, a honvédelmi ministeriumra rendes szükséglet-többletként 1,580.379 s igy összesen a véderő fejlesztésével kapcsolatos rendes kiadásokra 2,614.107 frt esvén, közigazgatási, közbiztonsági,' közművelődési, közgazdasági és 'igazságszolgáltatási viszonyaink emelésére, illetőleg tökéletesbitesére^ a : közszolgalatban működők' anyagi helyzetének további indokolt javítására rendes
