Főrendiházi irományok, 1892. VI. kötet • 277-360. sz.

Irományszámok - 1892-329

CCGXXIX. SZÁM. §39 választás tekintetében Ternes vármegyébe való beosztása törvény utján történjék, illetőleg a fennálló törvények ás törvényes gyakorlat szellemében vélek eljárni, midőn ide vonatkozólag törvényjavaslatot nyújtok be. Hasonló indokok teszik szükségessé Borcsány község képviselő-választás tekintetében való beosztásának törvény utján megállapítását is. A mi közelebbről Borcsány községet illeti, a Trencsén vármegyében feküdt Kis-Borcsány és a Nyitra vármegyében feküdt Nagy-Borcsány községek külön-külön véve az önálló községi létnek ugy anyagi, mint szellemi feltételeit nélkülözvén s összeépült voltuknál fogva egységes községi létre alkalmas egészet képezvén, saját kezdeményezésükre s az érdekelt két vármegye egybehangzó akaratnyilvánítása után az 1886 : XXII. t.-cz. 163. §-a alapján »Borcsány« név alatt a múlt év folyamán kormányhatóságilag egyesítve lettek s az ekként keletkezeti új köz­ség az érdekelt két törvényhatóság egyetértő megállapodásához képest Trencsén vármegye területébe lett bekebelezve, mely intézkedésemről az idézett törvényszakasz második bekezdésének megfelelően múlt évi deczember hó 15-én 86.152. szám alatt volt szerencsém a t. házhoz jelentésemet megtenni. A kérdéses Borcsjány község e szerint immár közigazgatásilag Trencsén vármegye kerü­letébe van végérvényesen bekebelezve, mig az ennek alkatrészeit képező volt Kis- és Nagy­Borcsány községek országgyűlési képviselő-választás tekintetében két helyen, vagyis a volt Kis-Borcsány község] képviselő-választói a Trencsén vármegyei baán-tepliczi, a volt Nagy­Borcsány község választói pedig a Nyitra vármegyei zsámbokréti választó-kerület névjegyzékében szerepelnek, mely állapot fentartása — a mint azt fentebb Székelykevét illetőleg megjegyezni szerencsém volt — sem nem czélszerü, sem nem indokolt, hanem szükségesnek mutatkozik, hogy az immár egyesült Borcsány község a maga egészében képviselő-választás tekintetében is Trencsén vármegye területébe kebeleztessék be. A szóban levő változások a jelenlegi választókerületi beosztásokat lényegileg módosítani nem fogják. Székelykeve község választóinak száma ugyanis az 1893. évre érvényes névjegyzék szerint 378. A pancsovai választókerület (melyhez jelenleg Székelykeve ideiglenesen beosztva van) összes választóinak száma ugyancsak az 1893. évi névjegyzék szerint 5.695 lévén, e kerü­letben Székelykeve község kikeblezése után is még mindig 5.317 választó marad. A Temes vármegyei fehértemplomi választó-kerület (melyhez a helyrajzi viszonyok folytán Székelykeve csatolandó lesz) 1893. évi választóinak száma pedig 5.561 lévén, Székelykeve bekeblezése esetén e szám 5.939 re fog emelkedni. Ily nagy kerületeknél azonban a választók számának pár százzal való fogyása vagy emelkedése a status-quót lényegében nem változtatja meg. Még kevésbbé érinti Borcsány községnek a maga egészében képviselő választás tekinteté­ben is Trencsén vármegyéhez csatolása az érdekelt választó-kerületek jelenlegi viszonyait. Az 1893. évre érvényes névjegyzék adatai szerint ugyanis Nagy-Borcsány községben mindössze 5, Kis-Borcsányban pedig 10 választó Íratott Össze. Ha tehát most a volt Nagy-Borcsány és a Nyitra vármegyei zsámbokréti kerületből, melyhez eddig tartozott, kikebeleztetvén, a Trencsén vármegyei baán-tepliczi választó-kerületbe (melyhez eddig csak a volt Kis-Borcsány tartozott) kebeleztetik át, a választók száma az előbbiben 1.796, az utóbbiban 2.617 lesz, vagyis a különbség mindössze abban fog nyilatkozni, hogy az egyikben a választók száma 5-tel apad, a másikban ugyanennyivel emelkedik. A törvényjavaslat egyes §-ai közelebbi indokolást alig igényelvén, csupán a 2. §-hoz kívánom a következőket megjegyezni : Bár egészen természetes — és máskép alig is lehet — hogy Székelykeve község a fehér­templomi, Borcsány község pedig a baán-tepliczi választókerületbe fog tényleg bekebeleztetni, tehát ezt magában a törvényjavaslatban is ki lehetne mondani, ennek a törvényjavaslatba felvé­telét mégis azért vélem mellőzendőnek, mert az 1848: V. t.-cz. 7. §-a, valamint.a választó-kerü­leti változásokat illetőleg ujabban hozott törvények, igy az 1877 : X. t.-cz. 3. §-a, az 1884: VII. t.-cz. 4. §-a, az 1886 : XXVII. t.-cz. 2., 3. §-ai értelmében a választó-kerületek tényleges beosztása a törvényhatóságok autonom hatáskörébe tartozik, mely jogot,-— habár annak a jelen esetekben gyakorlása jóformán csak alaki értékű — legtávolabbról sem kivántam érinteni. Annak megemlítése végül, hogy a beosztásra vonatkozó közgyűlési határozatok hivatalból kor­mányhatósági jóváhagyásra szorulnak, hasonlóképen teljesen megfelel a fent idézett törvény­czikkek határozmányainak, Budapesten, 1893. évi november hó 28-án. Hieronymi Károly s. k., magy. kir. belügy minister.

Next

/
Thumbnails
Contents