Főrendiházi irományok, 1892. VI. kötet • 277-360. sz.

Irományszámok - 1892-325

CGCXXV. SZÁM. 213 2-ik melléklet a 32ő* számú irományhoz. Indokolás, '„az 1894-ik évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról" beriynjtott törvényjavaslathoz. A közös hadsereg és hadi tengerészet, valamint a honvédség fentartására szükséges évenkénti ujoncz-jutaléknak tényleges kiállítása a véderőről szóló .1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának utolsó bekezdése értelmében csak akkor történhetik ineg, ha ezen jutalékokat a törvényhozás azon évre már megszavazta. Ezen jutalékoknak a törvényhozás által az 1894. évre való megszavazását czélozza tehát jelen törvényjavaslat. A törvényjavaslat 1. §-ában a közös hadsereg és hadi tengerészet fentartására szükséges és a magyar korona országaiból kiállítandó évi ujoncz-jutalék 43.889 fó'ben, a honvédség évi ujoncz-jutaléka pedig 12.500 főben vétetett fel, mint a mely mennyiségben azokat a fentebb idézett törvényszakasznak az 1893. évi I. törvényczikk 1. §-a által módosított harmadik bekezdése, illefőleg ugyanannak utolsóelőtti bekezdése megállapította, s ezen szakaszban foglaltatik a rendelkezés azon póttartalékosoknak kiállítása iránt is, a kik a közös hadsereg és a honvédség ujoncz-jutalékainak teljes fedezése után, az idézett törvényczikk 15. §-ához képest, mint »fölös számmal besorozottak« a póttartalékba osztandók be. A törvényjavaslat 2. §-ába azon ujonczállitás időszaka, valamint az 1894. évi ujonczjutalékok kiállitása czéljából a jövő évi ujonezállitásra felhivandó állitáskötelesek korosztályai ugyancsak az idézett törvényczikk 37-ik, illetőleg 38. §-aihoz képest vétettek fel. Ezen törvényjavaslatot tehát, — a mely a fentebbiek szerint egészben a véderőről szóló 1889. évi VI. törvényczikk rendelkezésein alapul, — alkotmányos tárgyalás végett a törvényhozás elé terjeszteni s annak elfogadását tisztelettel ajánlani bátorkodom. Kelt Budapesten, 1893. évi november hó 30-án. 4 Beadja: Báró Fejérváry Géza s, k., m. kir. honvédelmi minister.