Főrendiházi irományok, 1892. VI. kötet • 277-360. sz.

Irományszámok - 1892-296

CCXGVL SZÁM. 147 24k melléklet a 296. snámú irományhoz. Indokolás, „a Budapest fő- és székváros kerületi elöljáróságairól" szőlő törvény* javaslathoz* A kerületi elöljáróságokat a fő- és székvárosban a »Budapest főváros törvényhatóságának alakításáról és rendezéséről« szóló 1872. évi XXXVI. t-cz. léptette életbe. Az ezen törvény 82—87. §-aiban foglalt határozatok szerint a kerületi elöljáróságok a törvényhatóságnak közvetlenül a városi tanács alatt álló végrehajtó közegei, melyeknek hivatásuk, hogy a tanácsot az önkormányzat föladatainak helyi megvalósításában támogassák. Ezen hivatásukhoz képest alakult a szervezetük és szabatott meg a hatáskörük. Az elöljáró és az esküdtek, kik együtt alkotják a kerületi elöljáróságot, tiszteletbeli, rendszeresített fizetéssel nem járó bisalmi állást foglalnak el, mely semmiféle minősítéshez nincs kötve. Az elöljárókat a törvényhatósági bizottság, az esküdteket az illető kerület választói választják és a törvény még azt sem köti ki, hogy az elöljáróknak és az esküdteknek választóknak kell lenniök. Ezen szervezet még azon viszonylag alárendelt és függő jellegű* hatáskör betöltésére sem volt alkalmas, melylyel az 1872: XXXVI. t.-ez. a kerületi elöljáróságot, mint a tanács végrehajtó közegét fölruházta. A főváros szervezéséséről szóló szabályrendeletben ez okból a törvény kiegészítéseként kimondatott, hogy minden kerületi elöljárósághoz egy jogvégzett jegyző* alkalmazandó, kinek »főkötelessége a kerületi elöljárónak mindenben kezére járni, és Őt jogi tanácsokkal ellátni«. Ugyanezen szabályrendelettel az elöljáróság hivatalos Írásbeli ügyeinek rendszeres és pontos viteléért első sorban a jegyző tétetett felelőssé, ki a (törvény szerint nem tagja az elöljáróságnak, és ennek ülésben hozott határozataira törvényes befolyással nem bir, mert sem a törvény, sem a szervezési szabályrendelet értelmében szavazatjoga nincs. A kerületi elöljáróságok ezen szervezete 1872-ben még megfelelő lehetett, mert az elöljáróság főleg csak mint helyi végrehajtó közeg mííködött, Önálló hatásköre az 1872: XXXVI. t.-cz. 84. §-a értelmében csupán mint iparhatóságnak volt. Az 1872: XXXVI. t.-cz. alkotása óta azonban tágult a kerületi elöljáróságok hatásköre, mert az anyagi törvények hosszú sora a kerületi elöljáróságokra ruházta az első fokú közigazgatási hatóság hatáskörét. így csak a legfontossabbakat említve : a kerületi elöljáróság első fokú közegészségügyi hatóság az 1876: XIV. t.-cz., első fokú állategészségügyi hatóság az 1888: VII. t.-cz., vízrendészeti hatóság az 1885: XXIII. t.-cz., halászati hatóság az 1888 : XIX. t.-cz. értelmében; hasonlóképen első fokú tüzrendészeti és mezőrendőrségi hatóság. Az iparhatósági