Főrendiházi irományok, 1892. VI. kötet • 277-360. sz.

Irományszámok - 1892-292

CCXCII. SZÁM. 123 292. szám. (XXXIV. ÜLÉS, 387. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház közgazdasági és közlekedési bizottságának a zsitvavölgyi h* é. vasút engedélyezése tárgyában, a kereskedelmi m, kir. minister által az országgyűléshez betérjesztett jelentésre hozott 2789. jegyzőkönyvi számú képviselőházi határozatról. A helyi érdekű vasutak létesítését földmívelési, állattenyésztési és forgalmi érdekek teszik szükségessé ; ha ezen felül egy tervezett helyi érdekű vasút az egyébként is termékeny vidék közgazdasági viszonyait, az abban található kőszéntelepek kihasználhatóvá tételével még fokozottabb mérvben kedvezőbbé alakítja át, annak engedélyezése nem csak kívánatos, de szükséges is. Ily vasútvonal az, a melyet a kereskedelmi m. kir. minister engedélyezett, s a melynek bejelentését a képviselőház 2789. jegyzőkönyvi számú határozatával tudomásul vett. Maga az engedélyezett zsitvavölgyi h. é. vasút hossza 40*8 kilométer, rendes nyomtávval birand, s am. kir. államvasutak nagy-surányi állomásából kiindulva, Zsitva-Födémes, Mánya, Verebély (vizállomás), Zsitva-Újfalu és Taszáron át Aranyos-Maróthra vezetend. A kérdéses h. é. vasút építési és üzletberendezési tényleges tőkéje 1,480.000 írtban állapíttatott meg, a melyből forgalmi eszközök beszerzésére 102.000 frt fordítandó, a tartalékalapra pedig engedélyesek tartoznak a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvénytőkéből 30.000 frtot; ezen felül 35.000 frt névértékű elsőbbségi részvényből pedig külön alakítandó beruházási tartalékalapot képezni. Az építési és üzletberendezési tényleges tőke az 1888 : IV. t.-cz. 10. §-a rendelkezéséhez képest részint Bars vármegye közönsége, részint az érdekeltség és az engedélyesek által teljes névértékben számított törzsrészvények utján 327.400 frttal biztosíttatott, a 35% erejéig még kibocsátandd 190.600 frtnyi tőke-részlet pedig az állam hozzájárulásával nyerend fedezetet. Maga ezen állami hozzájárulás részint a posta ingyenszállitásáért, a fennidézett törvény 4. §-a alapján 50 éven át évenkint fizetendő 4000 írtból (ezt tőkésítve 74.000 frt), a mely a tényleges építési költségnek 5°/o-át, tehát a maximális postai hozzájárulásnak csak felét teszi, ezen kívül engedélyesek vagy jogutódaik az ugyané törvényczikk 7. §-a alapján 10 egymásután következő éven át, évenkint 15.120 frt kamatnélküli — azonban a leszámítolási veszteséget már magában foglaló — segélyösszegben részesittetnék, a melyekért — mindkét czímen ~- 190.600 frt névértékű törzsrészvényt tartoznak az állam tulajdonába bocsátani. 16*