Főrendiházi irományok, 1892. V. kötet • 249-276. sz.
Irományszámok - 1892-268
78 CCLXVIII. SZÁM. • A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fen tartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czímlétek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők, s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czímlétek és szelvényeik mintáinak tervezetében kívánt módosítások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimalis százaléka külön beruházási tartalékalap képzésére, illetve a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedély-tartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e ezímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest vagy Zágráb s hivatalos ügykezelési nyelve az első esetben a magyar, az utóbbiban horvát és magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasut-engedélyezési szabály 9. §. b) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-czikk 2. §~a, illetve az 1888. évi IV-ik t.-czikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával, a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó, egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és 1 tehermentesen tartoznak, az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV-ik t.-czikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10*ik §-ában foglalt hatáíozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-czikk 2-ik §-ában és az 1888. évi IV. t.-czikk 2-ik §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai .tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken ör- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó- és ingatlanokkal egyetemben ; ellenben az engedélyesek vagy jogutódjaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künn levő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. A magyar államnak jogában álland továbbá az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-a értelmében az engedélyezett, kőrös-belovári h. é. vasútnak Belovár állomástól a Szt.-Iván-Zsabnó állomáson túl a 8'7 kilométernél létesítendő kiágazási pontjáig terjedő s a tervezett barcs"
