Főrendiházi irományok, 1892. V. kötet • 249-276. sz.

Irományszámok - 1892-266

44 CCLXVI. SZÁM. A munkások anyagi és bérviszonyainak állandó figyelemmel kisérése kiváló közgazda­sági fontossággal bír a munkások anyagi helyzetének javítását czélzó törekvések szempont­jából, a háziipar fejlesztésénél való közreműködésre pedig leginkább az iparfelügyelök van­nak hivatva, kiknek ezen viszonyokat ugy is állandó figyelemmel kell ktsérniök. Eljárásuk közben szerzett tapasztalataikról az iparfelügyelök évenkint Összjelentést tar­toznak tenni a kereskedelemügyi miniszterhez, ki ennek alapján viszont a törvényhozásnak tesz jelentést, hogy ez által módjában legyen a törvényhozásnak, ezen fontos szolgálati ág műkö­dését állandóan figyelemmel kisérni (34., 37. §§.,). Nagyon fontos rendelkezést tartalmaz a 35.'§., mely munkás összebeszélések eseteiben a? 1884. évi XVII. t.-cz. 163. §-ában megállapított eljárás eredménytelensége esetére az iparfelügyelö jelöli ki azon hivatali közeg gyanánt, a ki a felmerült ellentétek kiegyenlítésének további megkisértésével megbízható. Ily békéltető feladatra legalkalmasabbnak látszik azon közeg, ki hivatásánál fogva állandó érintkezésben van úgy a munkaadóval, mint munkással; a kinek állásával járó kötelessége, mindkét fél bizalmát tapintatos és részrehajlatlan működésével megnyerni. A 36. §. azon rendelkezése, hogy az iparhatóság az 1884. évi XVII. t.-cz. 27. és követ­kező szakaszai szerinti telep-engedélyezési tárgyalásokhoz az iparfelügyelöt is meghívni tartozik, ez pedig ott megjelenhet és a tárgyalásokban részt vehet, a gyárosok érdekében van. A balesetek elhárítására és az egészségügyi szempontból szükséges intézkedések sokkal köny­nyebben és kevesebb költséggel érvényesithetök a telepengedélyezésnél, mint akkor, ha a telep már fel van építve és azok utólag rendeltetnek el. E mellett iparfejlesztési érdekek is indokolják az iparfelügyelö részvétét ezen tárgyalásokon, mert igen gyakori eset, hogy egyes ipartelepek létrejöttét a szomszédság vagy más, talán verseny szempontjából érdekeltek hátrál­tatják, holott ez kevésbé lesz lehetséges, ha oly szakközeg fog közreműködni a tárgyalásokon a ki minden irányban részrehaj latlan s a közérdekű szempontokat is figyelembe vevő tájé­koztatást képes nyújtani. A törvényjavaslat III. fejezete a kihágásokról, azok büntetéséről és az eljáró hatósá­gokról rendelkezik. A 38—40. §ok a büntetés mérvét,— a 4L §. az eljáró hatóságot, a 42. §. pedig a befolyó pénzbüntetések hováforditását állapítja meg. A büntetések mérvének ily megállapítását a törvény végrehajtásának eredményes volta teszi szükségessé, mert minden törvény csak ugy válhatik hatályossá, ha az egyúttal módot nyújt a kihágások kellő megtorlására. Az eljáró hatóság természetszerűleg csak az lehet, mely az ipartörvény végrehajtására illetékes, mert elválasztani ezen ügyeket egymástól alig lehet. Végül a törvényjavaslat IV. fejezete zárhatározatokat foglal magában, melyek szerint az ipartörvény 158. §-ának e) pontja hatályon kívül helyeztetik (43. §.), nehogy egy és ugyan­azon kihágás két törvény szerint biráltassék el ; a 44. §. a törvénynek Horvát-Szlavonorszá­gokban való végrehajtására nézve intézkedik; végül a 45. §. a törvény életbeléptetését annak kihirdetése utáni három hóra állapítja meg, — a mit a végrehajtásra nézve szükséges előkészü­letek indokolnak. Mindezek után az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az ipar­felügyeletről szóló jelen törvényjavaslatnak elfogadását abban a meggyőződésben kérem, hogy az ezen törvényjavaslatban foglalt intézkedések által ipari életünk terén szintén élénkebben érzett hiányokon lesz segítve s hogy ipari viszonyainknak fejlesztése ez utón is elömozdit­ható lesz. Budapesten, 1892. évi április hó 21-én. Baross Gábor s. &., kereskedelemügyi m, Mr. minister.

Next

/
Thumbnails
Contents