Főrendiházi irományok, 1892. V. kötet • 249-276. sz.

Irományszámok - 1892-275

296 GCLXXV. SZÁM. Indokolás, a kereskedelemügyi minislernek, az állami számvevőszékhez 1893. évi február hó 24-én 745. ein. szám alatt intézett átirata szerint: »A vasúti kamatbiztositás alapján adott előlegekre vonatkozó hiteltúllépés tekintetében tisztelettel megjegyzem, hogy ez csak látszólagos, illetőleg átfutó természetű.« »Ugyanis az államosított arad-temesvári vasút 1892. évben még az állambiztositás terhére kezeltetvén, az annak megváltásáért az osztrák-magyar állam vasúttársaság magyar vonalainak megváltása iránt kötött szerződés 11. §-a szerint 1892. évre fizetett 288.745 frt még a kamatbiztositási hitel terhére folyósittatott, minek következraényekép a vasutüzlet jövedelme a hitel javára veendő számba. Az üzletfelesleg czímén eddig beszállított 56.240 frt, valamint az előreláthatólag még beszállítandó 100.000 frt, Összesen 156.240 frt azonban még nincs a hitel javára figyelembe véve, hanem a pótnegyed lejárta előtt fog beszüntetésképen számba vétetni, mi által a túllépés megfelelően apadni fog. A fenmaradó túllépés fedezetéül a kassá-oderbergi vasút osztrák vonalainak a magyar vonal javára eső tiszta jövedelmi többlete szolgál. E czímen ugyan a költségvetésben 220.000 forint van előrelátva, mely az eddigi eredmények szerint biztosan várható összeg azonban csak a, vasúti zárlat elkészülte, illetőleg a pótutalványozási időszak lejárta után fog a központi állampénztárba beszállittatni (mint az 1891. évre nézve is megtörtént) s igy az 1892. évi hitel javára már el nem számolható ugyan, de mégis annak téritményeül tekintendő. E körülmény figyelembevétele mellett a kimutatott túllépéssel szemben tulajdonkép nagyobb megtakarítás mutatkozik.«