Főrendiházi irományok, 1892. V. kötet • 249-276. sz.

Irományszámok - 1892-272

CCLXXII. SZÁM. 191 1. az egyiptomi egészségügyi igazgatásra és különösen a hajóknak a Szuez-csatornán át vesztegzárban (en quarantaine) való átmenetére, — 2. az íij egészségügyi igazgatás költségeinek mely módon fedezésére, — 3. az egészségügyi tengeri és vesztegzári tanács összeállítására és működésére, valamint szabályzatának átvizsgálására, — 4. a különös egészségügyi szabályok átvizsgálására és megállapítására vonatkozó köteleeő határozmáiiyokat, végül 5. a kereskedés és hajózásra nézve útbaigazítás és tanácskép felvett határozmányokat, mely összes fentebb jelzett és az egyezményben részletesen körülirt határozmányoktiak a kedive kormánya által való elfogadás végett ajánlására magukat az összes szerződő felek kötelezték. A fentebb 1—5. pontok alatt emlitetí részletes határozmányok az egyezmény függe­lékeikép szerepelnek, mely körülmény azonban a határozmányoknak egyezményszerű jogerején mit sem változtat. A. mi továbbá a kérdéses egyezmény becikkelyezését illeti, bár az egyezmény a monarchia két államára nézve semminemű anyagi megterheltetéssel nem jár és bár az egyezmény tárgyát képező egészségügyi intézkedések egy része oly természetű, hogy a tudomány' haladásával és a higiénikus felfogás változásával könnyen módosításnak lehet kitéve, tehát e szemponthói annak állandóbb jelleggel bíró törvénytári beczikkelyezése czélszertíségi tekintetekből melló'z­hetőnek látszanék: a magyar kormány mégis az 1*867 : XII. t.-cz. 8. §-ának rendelkezéseire, valamint arra való tekintettel, hogy az I. függelék egyik pontja szerint minden egyes szerződő hatalom, következőleg monarchiánk mindenik állama, és igy Magyarország is büntető határoz­mányokat állapit meg azon hajók ellen, melyek a kapitány által bejelentett útirányt elhagyva, szabályellenes módon az azon hatalom területén levő kikötők valameljikében kikötnének, vagyis a szabályok megsértése miatt a hajókért felelős személyek esetleg a belföldi hatóságok által megbüntetendők lesznek, — az egyezmény beczikkelyezését nem vélte mellőzhetőnek. Minthogy pedig ezen egyezmény a magyar kormány előzetes hozzájárulásának meg­történte után O Felsége által jóváhagyatott s az egyezményre vonatkozó okmányok a Rómában f. évi február hó 14 én lezárt jegyzőkönyv szerint immár az összes érdekelt hatalmasságok részéről kicseréltettek: van szerercsém az egyezmény beczikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslatot tisztelettel bemutatni és kérni, hogy azt, tekintette] arra, hogy a tárgyát képező egyezmény Európának a járványos betegségeknek és különösen a cholerának és pestisnek kelet felől a Szuez-csatornán át való behurczolása ellen megvédelmezésére szolgáló alkalmas és üdvös intézkedéseket foglal magában, s hogy az egyezmény a ratifikácziók megtörténtével a nemzetközi érvényt már amúgy is megnyerte: változatlanul elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1893. évi április hó 15-én. Hieronymi Károly s. k, m. Jcir. belügyminister.

Next

/
Thumbnails
Contents