Főrendiházi irományok, 1892. IV. kötet • 218-248. sz.

Irományszámok - 1892-226

CCXXVI. SZÁM. 395 A felebbezési bíróság az elsóbirúság ítéletét, azon részeiben, a melyek a szóbeli tárgyaláson előadott felebbezési és csatlakozási kérelmekkel megtámadva nem lettek, kérelemre a felebbezési tárgyalás folyamában is végrebajthatónak nyilvánítja. A végrehajthatóság kérdésében a felebbezési bíróság, kérelemre akkor is tartozik tárgyalni és határozni, ha egyébként a 145. §. értelmében a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé. À jelen §. alapján hozott végzések ellen felfolyamodásnak nincs helye. 160. §.. A felebbezési tárgyalásról vezetendő jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző és esetleg a tolmács irja alá. A jegyzőkönyvbe a tényállásra vonatkozó szóbeli előadások és nyilatkozatok (48. §. 3. p.) nem veendők fel. Bármelyik félnek jogában áll azonban oly tényállításokat és ténybeli nyilatkozatokat, melyek a felebbezésben és az előkészítő iratban nincsenek meg, vagy ezeknek tartalmától eltérnek, a jegyzőkönyvhöz melléklendő irattal megállapítani. A biróság az irat helyességét ellenőrzi és a meg nem felelő irat csatolását megtagadja. Az elnök kérelemre elrendelheti, hogy lényeges nyilatkozatok közvetlenül a jegyzőkönyvbe vétessenek fel. 161. §. Ha a fél ügyvéd által van képviselve, az elnök elrendelheti, hogy felebbezési vagy csatlakozási kérelmét, valamint egyéb kérelmeit, melyeknek az ügy eldöntésére vagy az eljárás menetére jelentőségük van, a mennyiben a felebbezésben, vagy az előkészítő iratban nem foglaltatnak, úgyszintén az ily tárgyú kérelmek módosításait a jegyzőkönyvhöz leendő csatolás végett írásban nyújtsa be. Ha a fél az elnök rendeletének eleget nem tesz, a kérelem figyelmen kívül hagyandó. 162. §. Ha a felebbező fél a tárgyalási határnapot a felebbezési kérelem szóbeli előterjesztése előtt elmulasztja, a felebbezés az ellenfél kérelmére végzéssel visszautasítandó és a mulasztó fél az okozott költségben elmarasztalandó. A csatlakozási kérelem fölött ilyenkor csak akkor lehet tárgyalni, ha e kérelem a 147. §. értelmében önálló felebbezésnek tekintendő. Ez esetben a felebbező fél mulasztásának következményei is a csatlakozás felett hozott Ítéletben mondandók ki. Ha a tárgyalás határnapját a felebbezőnek ellenfele mulasztja el, valamint ha a felebbező fél a felebbezési kérelem szóbeli előterjesztése után mulasztja el a tárgyalást, a felebbezési tárgyalás a megjelent féllel ennek kérelmére megtartandó. Ez esetben a megjelent félnek az ellenféllel kellően közölt szóbeli tényállításai, a mennyiben az elsőbiróság Ítéletében megállapított tényállással nem ellenkeznek, bizonyítást nem kívánnak, a felajánlott és kellően közölt bizonyításra nézve pedig feltételeztetik, ha annak egyáltalán helye van, hogy a czélzott eredményre vezetett. A felebbezési tárgyalás folytatásának elmulasztása esetében a korábbi tárgyalások eredménye, a mennyiben a jegyzőkönyvben vagy mellékleteiben meg van állapitva, vagy ha a biróság egyébként megállapíthatja, valamint a felek távollétében is felveendő bizonyítás eredménye, a határozathozatalnál figyelembe vétetik. Ha a megjelent fél a felebbezésben, illetőleg előkészítő iratban, vagy a korábbi tárgyaláson az ellenféllel még nem közölt űj tényállításokat, bizonyítékokat vagy kérelmeket akar előadni, vagy a korábbi tárgyaláson előadottakat a meg nem jelent fél hátrányára módo50*