Főrendiházi irományok, 1892. IV. kötet • 218-248. sz.

Irományszámok - 1892-226

388 CCXXVÍ.SZÁM. MÁSODIK CZÍM. Felebbvitel. ELSŐ.FEJEZET. Felebbezés. 125. §. A kir. járásbíróságoktól felebbezett sommás perekben a felebbezési bíráskodást azoa Kir. törvényszék gyakorolja, melynek kerületéhez a perben elsó biróságkép eljárt kir. járásbíróság tartozik. A budapesti és pestvidéki kir. törvényszékek kerületéhez tartozó kir. járásbíróságok felett, ha ezek mint kereskedelmi bíróságok jártak el, a felebbezési bíráskodást a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék gyakorolja. A felebbezési bíróság három tagú tanácsban határoz. Kereskedelmi ülnök a felebbezési tanácsban nem alkalmazható. 126. §. Felebbezésnek a kir. járásbíróság Ítélete ellen van helye. Nincs helye felebbezésnek — az 1. §. 2. és 3. pontjaiban emiitett perek kivételével — ha a per tárgyának értéke járulékok nélkül 50 frt értéket meg nem halad. Az értéket, a mennyiben az a tárgyalás során tisztába hozva nem lett, a felebbező fél valószínűvé tartozik tenni. A felebbezési bíróság az értéket a jelen törvény 3-ik §-ban s a 4-ik §. második, harmadik és ötödik bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével belátása szerint állapitja meg. Az i. §. 5. d),f),g, h), i) és k) pontjában felsorolt perekben, a mennyiben a kereset tárgya nem pénzösszeg, a kereset tárgyának ériekéül az egy évi bér vagy haszonbérösszege veendő. 127. §. Az ítélet kihirdetése vagy kézbesítése előtt a perorvoslatokról általában vagy a felebbezésről különösen történt lemondásnak nincs hatálya. Az ítélet kihirdetése vagy kézbesítése után történt lemondás az ítélet jogerőre emelkedésének megállapítása szempontjából csak akkor vehető figyelembe, ha ezt a bíróságnál szóval bejelentik, vagy közokiratba, vagy hitelesített magánokiratba foglalva vagya perben igazolt ügyvéd által ellenjegyzett beadványban benyújtják. A szóbeli lemondás jegyzőkönyvbe iktatandó. A bíróság közli a lemondást az ellenféllel. 128. §. Az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozott Ítéletek (50. §.) ellen felebbezésnek csak az alapon van helye : 1. hogy a törvény értelmében mulasztás esete fenn nem forog; 2. hogy valamely hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény forog fenn, avagy az ítéletben vagy az ennek alapjául szolgáló eljárásban, valamely más lényeges eljárási szabály helytelenül mellőzve lett; vagy volt alkalmazva; 3. hogy valamely anyagi jogszabály épen nem, vagy nem helyesen volt alkalmazva.