Főrendiházi irományok, 1892. IV. kötet • 218-248. sz.

Irományszámok - 1892-226

CCXXVI. SZÁM. 363 Személyesen megidézhetek a kiskorúak és gondnokság alatt levők az általuk bérbe vett lakásnak vagy üzlethelyiségnek visszabocsátása iránt inditott sommás perekben. A személyesen megjelent fél élőszóval vallhat meghatalmazottat, a mi jegyzőkönyvbe veendő. Ezen eseten kivül a meghatalmazás közokirattal, hitelesitett, vagy az 1868 : LIV. t.-czikk 167. és 168. §-ainak megfelelően ki állított magánokirattal igazolandó. Külföldön kiállított meghatalmazás közokiratba vagy hitelesitett magánokiratba foglalandó. 8. §. Ha az eljárás megindításakor vagy annak folyamában az tűnnék ki, hogy valamely fél, a ki Önképviseletre jogosítva nincs, törvényes képviselőjének mellőzésével lépett fel, vagy idéztetett perbe * a bíróság erről az eljárás félbeszakításával mind a feleket, mind a törvényes képviselőt, utóbbit azzal értesiti, hogy jogában áll az egyidejűleg kitűzendő határidő alatt a megelőző perbeli cselekmények jóváhagyása mellett az eljárás folytatását kérni. Ugyanez az eljárás követendő akkor is, ha mint törvényes képviselő olyan személy lépett föl vagy idéz* tetett perbe, a ki az Önképviseletre nem jogosított félnek nem törvényes képviselője. Ha az, a ki a fél helyett mint meghatalmazott fellép, ebbeli minőségét nem igazolja, a bíróság nyomban kihirdetendő végzéssel a meghatalmazás utólagos igazolására, meg nem hosszabbítható és rendszerint 8 napnál tovább nem terjedhető határidőt tűz ki s e mellett vagy elhalasztja az eljárást, vagy pedig a meghatalmazás nélkül fellépett személyt egyelőre az eljárásban való részvételre bocsátja. A meghatalmazás nélkül fellépett személyt köteles a biróság egyelőre az eljárásban #aló részvételre bocsátani akkor; ha ezt az ellenfél kivánja. Ha a zárhatáridő alatt a szabályszerű meghatalmazás be nem mutattatik: a meghatalmazás nélkül inditott kereset végzéssel hivatalból megszüntetendő, a meghatalmazás hiányának egyéb eseteiben pedig a fél meg nem jelentnek tekintetvén, ejlene további eljárás nélkül, a meg nem jelenés törvényes következményei alkalmazandók, s egyúttal mindkét esetben a fél helyett eljárt személy a fellépése által az elleniéinek okozott költségben elmarasztalandó. Ha a tárgyalás kezdetén vagy folyamán az tűnik ki, hogy a fél helyett olyan meghatalmazott lépett fel, a ki őt a 7. §. szerint nem képviselheti : a biróság nyomban hozandó és a meg nem jelent fél helyett csupán a megjelent meghatalmazottnak kihirdetendő végzéssel a tárgyalást a kellően nem képviselt fél költségére elhalasztja és rendszerint 8 napnál tovább nem terjedhető ujabb tárgyalási határnapot tüz ki azzal a meghagyással, hogy a kellően nem képviselt fél az újabb tárgyaláson a meg nem jelenés törvényes következményeinek terhe alatt személyesen vagy ügyvéd által képviselve jelenjen meg. 9. §. Felperes, ha külföldi, alperes kívánatára a perköltség és az Ítéleti illeték fedezéséül biztosítékot tartozik adni. Biztosíték nem követelhető: 1. ha az államban, melynek felperes honosa, a magyar állampolgár megfelelő esetben biztosíték adására nem köteleztetik; 2. nyilvános bírósági felhívás folytán megindított kereset és viszonkeieset esetében, 10. §. Alperes az esetben is biztosítékot követelhet, ha felperes a per folyamában megszűnik magyar állampolgár lenni, hacsak a felperesi követelés elismert része, a költség fedezésére nem elegendő. «•