Főrendiházi irományok, 1892. IV. kötet • 218-248. sz.

Irományszámok - 1892-218

m CCXVîTL SZÁM, értékben, az elözö 3 év átlaga szerint 180,000 kgr. H4..Q00 d értékben, kőolaj majdnem kizárólag Oroszországból vitetik be Szerbiába, A magyar áruforgalmi statisztika szerint kivitelünk Szerbiába volt az utolsó 5 évben ; Szesz : 1887 ...... 457 q 13.253 frt értékben 1888 . . ... 331 » 6.620 » » 1889 ..... 1.790 » 30.504 » » 1890 ..... 6.510 » 113.357 » » 1891 ..... 2.943* » 57.160 » » Gyujtószerek, gyufák: 1887 47 q 1.175 frt értékben 1888 ..... 147 » 3.675 » » 1889 157 » 3.925 » 1890 141 "» 3.525 » » 1891 . . . . . 186 » 4.650 » » A szivarkapapiros bevitele Magyarországból nem tüntethető ki, mert árúforgalmi statisztikánkban külön kimutatva nincsen. Remélhető, hogy ezen árúkban még akkor is lesz bevitelünk Szerbiába, ha azok ott egyedárúság tárgyává fognának tétetni, miután a szerbiai belföldi termelés a szükségletet nem fedezi valamennyi czikknél. A VI. czikkbe, mely az átvitt árúk vámmentességét biztositja, azon új határozat vétetett fel, mely szerint ezen árúk a másik fél területein semmiféle fogyasztási adónak sem vethetők alá. A régi szerződés VI. czikkének két utolsó bekezdése, mely szerint az adó- és vámvisszatérítésekről szól, az árúk kivitele alkalmával az új szerződésbe többé nem vétetett fel. A VII. czikkbeu előforduló módosítások inkább csak alaki természetűek és következményei annak, hogy Szerbia bevitelére nézve is külön vámtarifa (B. melléklet) lett felállítva és hogy az értékvámok helyébe Szerbiában kivétel nélkül súly vámok fognak lépni. Érdemleges a módosításban csak az, hogy a kölcsönösen engedélyezett vámkedvezmények csupán az illető államból származó árúkra nyernek alkalmazást és nem mint eddig az onnan érkező bármi származású árúkra. Ezen módosítás keresztül van vive a szerződésnek minden erre vonatkozó többi intézkedésében is. A régi szerződés IX. czikkének 1. pontjából elhagyatott azon megszorítás, mely szerint a másik fél területeinek vásáraira vitt árúk közül melyek ha bizonyos batáridő múlva ismét visszavitetnek, vámmentességben részesülnek, ki voltak zárva a fogyasztási czikkek. Miután nálunk autonom úton a fogyasztási czikkek is ezen mentességben részesülnek, a módositással a viszonosság részünkre Szerbiában is biztosíttatott. A fogyasztási adók kérdése, mely a X. czikkben és a zárjegyzőkönyvnek ezen czikkre vonatkozó határozatában foglaltatik, egészen újból lett rendezve. Az 1881. évi szerződésben a fogyasztási adókat illetőleg azon határozmány foglaltatik, hogy ha a szerződő felek egyike saját területein akár az állam, akár községek vagy testületek javára valamely termék termelése, előállítása vagy fogyasztása után belső adót szedne, a másik szerződő területéről behozott ugyanoly nemű termék is csak ugyanoly mérvben vonható adó alá. Az illető idegen terméknél megadóztatása azonban csak akkor engedtetik meg, ha ugyanoly termék belföldön iç termeltetik vagy előállittatik. Kivételesen meg van azonban engedve, hogy egyes városokban vagy