Főrendiházi irományok, 1892. IV. kötet • 218-248. sz.
Irományszámok - 1892-218
èê ccxViîî. szAM. Á jelenleg előterjesztett új szerződés tarifaszerződés levén, határozatai közül kiváló fontossággal azok bírnak, melyek a vámtételeket szabályozzák, ezért mindenek előtt a szerződés vámtarifáival kivánok tüzetesebben foglalkozni. Az A) tarifát illetőleg (vámok a Szerbiába való bevitelnél) megjegyzem, hogy abban az értékvámok súly vámokkal vannak helyettesítve. Az 1881. évi kereskedelmi szerződésben kétféle vámok voltak megállapitva, specificus és értékvámok. Súly vámok alá estek a következő árúk, illetve árúcsoportok: papiros, liszt és őrlemény, gyapjúszövetek, faáruk, bor, égetett szeszes folyadékok, sör, eczet, ásványvíz, közönséges kőfaragómunkák és czementárúk, agyagárúk, üvegárúk, vas és aczél, talpbőr és közönséges bőr, kávépótlók, czukor, kén és salétromsav, vasgálicz, ólomtajt, gyujtószerek, szappan, gyertyák, pamutszövetek s árúk kender, len és jutából. Minden egyéb és az A) mellékletben fel nem sorolt árú értékvámnak volt alávetve. A vám azonban különböző magasságban volt megállapitva és pedig : 6°/o vám alá vétetett az apró árúk fogalma alá eső számos árúczikk fából, csontból, üvegből, vasból és aczélból; továbbá a len- és kenderfonalak és végül a czipészárúk. 15°/o-os értékvámok alá estek: dohány és dohánygyártmányok, déli gyümölcs, fűszerek, nyers kávé, rizs, szivacs, halcsont, tömjén és mézgák, gyógy- és illatszerek, kőolaj, lúd- és disznózsir, sózott és olvasztott vaj. Valamennyi, az előzőkben fel nem sorolt czikk 8°/o-os értékvám alá vonatott. Az Í881. évi szerződésünk VII. czikke azon intézkedést tartalmazza, hogy az esetben, ha Szerbiában az árúk behozatalánál rnás vámeljárás, vagy más, mint az A) mellékletben megállapított vámok jönnének alkalmazásba, a magyar vagy osztrák származású árúk bevivője szabadon választhat az utóbbi eljárás és az utóbbi vámok és az A) mellékletben megállapítottak közt. Minthogy pedig Szerbia Nagybritanniának, az ezen királysággal 1880. évi február hó 7-én kötött kereskedelmi szerződésben 8 és 10°/o értékvámokat engedélyezett, a mi bevivőink is, a legtöbb esetben, azon árúknál, a melyekre nézve a mi szerződésünkben specificus vámok voltak megállapitva, az érték vámozást követelték. Egyátalában azt lehet mondani, hogy Szerbiában eddigelé majdnem kivétel nélkül az értékvámozás volt alkalmazásban. Az értékvámok szerfölött sok felszólalásra és panaszra adtak okot. Az érték alapján az elvámolás mindig ingatag. A fél igyekszik minél kisebb értéket bevallani, hogy a vámnál minél többet megtakarithasson ; a kincstár pedig természetszerűleg védekezik a megkárosítás ellen, s ezért vámközegei a zaklató jellegű rendszabályoktól sem riadnak vissza. A sok panasznak, mely épen a mi kereskedőink részéről hangzott fel, elejét veendők, a magunk részéről is a súlyvámok egyszerűbb s a zaklatástól mentesítő rendszerét fogadtuk el. i Az eddigi értékvámoknak súly vámokká történt átszámításánál a legtöbb árúra nézve 8°/o vétetett alapul. Oly árúknál ellenben, melyek kivitelünket kevésbé érdeklik, vagy a tulajdonképeni pénzügyi vámoknál, némileg magasabb százalék állapíttatott meg, megjegyezvén, hogy ez utóbbiakra nézve már az 1881. évi szerződésben is l5°/o-os vámok voltak megállapitva. A következő összeállításban feltüntetem azon árúk vámjait az 1881. évi szerződés vámjaival összehasonlítva, a mely árúk már eddig is súly vámokkal voltak szerződésünkben felsorolva és pedig tekintet nélkül arra, vájjon félvámos kedvezményben részesültek-e, a mely árúk jövő helyzetére még külön visszatérek.
