Főrendiházi irományok, 1892. III. kötet • 168-217. sz.
Irományszámok - 1892-183
A budapést-marcheggi vonalon tehát a második vágány teljes kiépítése nemcsak forgalombiztonsági tekintetekből, hahém gazdasági szempontból is előnyös, a mennyiben a jármüvek $ a személyzet hamarább felszabadulhatnak, illetve a fordák szaporíthatok. A 44*7 km. ; hosszú vácz-esztergomnánai szakaszon a második vágány lerakásának költségei 1,700.000 frttal vétettek számításba; a mely költségbe nincs beszámítva a Garam és az Ipoly hidaknak szintén két vágányra való átalakítása. E hidak átalakítása még elodázható, mert mindkettő állomások közelében feküdvén, a hidpályán a vágányok ölelkezése, a biztonság nagyobb mérvű koczkáztatása nélkül keresztülvihető. A második vágány forgalomképességének emelése érdekében szükséges továbbá a Budapest nyugati pályaudvaron a vágányok és rakodó helyek szaporítása. r A budapést-marcheggi vonal második vágányának kiegészítésén felül, különösen szükségesnek kell még jeleznem a m. kir. államvasutak miskolcz-füleki vonalszakaszán már az 1885. évbert megkezdett elsőrangúsitási munkálatoknak végleges befejezését is, miután ezen a vonalon, mely a saját jelentékeny forgalmán kivül még a felek-tiszolczi és bánréve-dobsínií, vagyis az u. n. gömöri iparvasutak mentén fekvő különböző gyárak, kohók és bányák for* galmát is hivatva van lebonyolítani, már is oly mérvű forgalom fejlődött, melyet másodrendű vasúti üzemmel lebonyolítani alig lehet. A nyílt vonal vágányzatának elsőrangúsítására vonatkozó munkálatok, melyek a törvényhozás tudomásával 1885. évtől kezdve fokozatosan az üzleti számla terhére foganatosíttattak, az 1893. évben már befejezést nyernek, az állomási vágányok kicserélése azonban, mely mintegy 260.000 frtot igényel, még fenmarad, s e miatt, illetve e munkálatok befejezéséig a nagy költséggel előállított felépítményt elsőrangú üzemre használni nem lehet, mert az álló* mások rövid volta miatt, azokban 20 kocsinál hosszabb vonatokat elhelyezni nem lehet, nehéz mozdonyok közlekedése esetében pedig könnyen bekövetkezhetik a gyenge, régi vassínek törése — s így megmaradnának mindazon forgalmi hátrányok, melyek másodrendű üzemmel járnak. Szükséges még ezen felül ugyané vonalon a vizállomások kibővítése és néhány kisebb híd átalakítása is, mely munkálatok költségei azonban legalább részben a rendelkezésemre álló beruházási és üzleti hitelekből fedezhetők lesznek. A fentebbi munkák forgalmi fontosságát tekintve, első sorban áll a vácz-esztergöm* nánai vonalrész második vágányának előállítása, — továbbá a fülek-miskolczi vonal állomásainak elsőrangú üzemre való átalakítása és a Budapest nyugoti pályaudvar raktárainak s vágányainak szaporítása. Nincs kizárva, hogy a vácz—esztergom-nánai vonalrész második vágányának előirányzati költségei oly mérvre lesznek a kivitelnél leapaszthatok, hogy nemcsak a miskolcz-füleki vonal állomásainak elsörangúsitása is végrehajtható lesz azon 2,000.000 forintból, melynek felhasználhatását az alábbiak szerint kérem, hanem esetleg valamely jelentékenyebb összeg fenmarad a nyugoti teherpályaudvaron szükséges munkák legalább részbeni költségeinek fedezr hetésére. A mi már most az elősorolt munkálatok költségeinek mikénti fedezését illeti, igyekezte«! oly módozatot találni, mely államháztartási mérlegünket a legcsekélyebb mértékben sem rontja s mégis lehetővé teszi a legsürgősebb s elodázhatlan munkák foganatba vételét. A m. kir. államvasutak 1892. évi tényleges üzleti fölöslegei ugyanis a költségvetésileg e czímen előirányzott összeget már az eddig rendelkezésre álló adatok szerint m lényegese»meghaladják, FŐRENDI mOMÁNYOA. IIL 189?-«. 3l
