Főrendiházi irományok, 1892. III. kötet • 168-217. sz.
Irományszámok - 1892-181
iö£ CÍAXXL SZÜL Az egyes tárczáknak mellékelt zárszámadási jelentéseinél á tulkiadások tüzetes indokolást lelnek, azért ezúttal az általános jelentésben csakis a nagyobb összegű eltérésekre terjeszkedünk ki. Az országgyűlés 160.8G6 frt túlkiadása az ülésszak meghosszabbítása következtében keletkezett. A közösügyi 829.322 frt 57 kr. előirányzat nélküli kiadás a közös országos bizottság III-ik határozata és az 1889. évi közösügyi számadásra alapított végleges leszámolás folytán merült fel és az 1892 : XXXIII. t.-cz. alapján a pénztári készletekből fedeztetvén, külön hitelt nem igényelt. A nyugdíjaknál mutatkozó 303.912 frt több kiadás az év közben elkerülhetlenné vált s előre nem látott nyugdíjazások és végkielégítések következtében állott elő. A dohányjövedék czímén kimutatott 555.596 frt 37 kr. túlkiadás a nagyobb vétel, a fokozott gyártás és a tetemesebb mérvbeni eladás által igényelt nagyobb kezelési és fuvarozási költségek következtében merült fel, teljes fedezetét találja azonban a belföldi eladás rovata alatt elért jelentékeny, közel 3 milliónyi többletben. A fém beváltásra és pénzverésre eszközölt 3,475.176 frt 58 krnyi túlkiadás részben a magánbányák nagyobb beváltása, részben az 1891. évi XXII. t.-cz. által elrendelt rézváltópénz kiverése következtében keletkezett. Azonkívül a valuta-rendezésből kifolyó újabb berendezések s átalakitások is több kiadást vontak maguk után. A vasmüvek 431.153 frt 7372 krnyi túlkiadása a vas gyártmányok élénkebb kereslete és nagyobb mérvű előállítása folytán merült fel. A fokozott termelés azonban a túlkiadással szemben 653.948 frt 7472 kr. nagyobb bevételt is idézett elő. Különféle kiadások czímén 176.256 frt 21 kr. túlkiadás keletkezett, de ez a készpénzbiztositékok pénzeiből vásárlott kötvények által és a sokszorosított kataszteri térképek eladásából elért készpénz-bevétel által nagyobb részben visszatérült. Állami ingó vagyon beszerzésére előirányzat nélkül 923.200 frt adatott ki; ez tisztán elszámolási tételt képez, a mennyiben a kincstár a7. eladott italmérési jogok vételár-hátralékát a vevők és váltságjogosultak kártalanítási tőkéjéből visszatartotta. A m. kir. államvasutak fentartási és üzemi kiadásainál felmerült 797.867 frt 64 krnyi túllépést részint az előirányzottnál 4.636*773 fizető vonatkilométerrel végzett több teljesítmény, részint az 1891. évi zord tél, a nagymérvű hófúvások s az ezzel összefüggő nagyobb 'szénfogyasztás okozta. Ezen több kiadást különben a vasutak 4 milliói megközelítő több bevétele bőven fedezi, úgyannyira, hogy a vasutakba befektetett 709,414.053 frt 49 kr. tényleges tőke 4-47°/o, a 850,218.870 frt 22 kr. névleges tőke pedig 3'73°/o kamatot hajt. A m. kir. államvasutak gépgyárának üzemi és fentartási kiadásai 1,182.174 frt 17 kr. túlkiadást okoztak. E túllépés a nagyobb mérvű megrendelések és a több teljesítményből keletkezett és a bevétel 1,250.932 frt 18 krnyi többletével ellensúlyozva van. Megjegyzendő egyébként, hogy a gépgyárnak össztőkéje 14MI°/O kamatjövedelmet eredményezett. A diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár ugyancsak több teljesítmény következtében 1,022.761 frt 06 kr. túlkiadást igényelt, de ezzel szemben az előirányzó f tnr!l 947.974 frt 15 krral nagyobb bevételt ért el. A kiadási többletet a magángyárak nagy versenye, a nyomott árak, a nyers anyag árának emelkedése és a gyár kibővítési költségei okozták. Ennek daczára ezen gyár Össztőkéje mégis ll*73°/o kamatot jövedelmezett. Állami előlegek czímén elMrányzat nélkül 376.654 frt 6572 kr. utalványoztatok. Ë kiadás az ország különböző részein uralkodott éhínség által sújtott lakosság felsegélésére és több vízszabályozási társulat támogatására adatott. E segélyösszegek előlegképen adatván, bevételi előírásba vétettek és a megszabott fizetési határidőbeji visszakerülnek,
