Főrendiházi irományok, 1892. II. kötet • 92-167. sz.
Irományszámok - 1892-128
CXXVIIL SZÁM. 137 biztosítékot akár az állam javára lefoglalni, akár a pálya kiépítésére felhasználni; mi által az alábbi 23. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek. U, §.. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabat* nak meg : a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 5 kr., az alsóbb osztályban pedig 3 kr. szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangú vasutakon használatban levő Il-od osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyes három kocsiosztályt rendezne be, a közbeneső osztályért személyes kilométerenként 4 kr. díjtétel szedhető be. b) Uti podgyásznál és gyorsárúnál, melyek 10 klgr.-nyi súlytételekre fölfelé kikérekithetők, 10 kilogr. és kilométerenként 0.40 krnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad súly nem követelhető. Gyorsárúként szállitandó élő állatok, hullák és hintók viteldíjaira nézve a m. kir. állam vasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. db. árú osztályban 0'90 kr., a Il-ik mérsékelt db. árú osztályban 0*60 kr. és a terjedelmes árúk után 1'20 kr. A kőszén, vaskő, só, tűzi és épületfa, trágya, kő, mész és tégla, teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 0*50 kr. díjtétel mellett szállitandó. Ugyanezen 100 kg. és kilométerenkénti díjtétel szolgál maxi malis viteldíj gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállításánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra, valamint a szabváuysúly alapján szállitandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabárú osztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az árúk osztályozása s a többi szállítási és díjszabási, illetve díjszámitási határozmányok, valamint a kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a külön vouatok szállítására és viteldíjaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 7-ik §-ban megállapított tényleges épitési és berendezési tőke 7°/o-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi m. kir» ministernek az engedélyes meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra Vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, a2 engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyes a vasút üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezi magát engedélyes : 1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalán legalább ugyanazon távol* " ságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi ezikkek ; 2. hogy külföldi czikkre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fóg engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed ; FŐRENDI IROMÁNYOK. II. 1892—97. 18
