Főrendiházi irományok, 1892. II. kötet • 92-167. sz.
Irományszámok - 1892-124
108 CXXIV. SZÁM. hogy a tényleges birtokos tulajdonjoga telekkönyvileg bejegyezhető legyen, a nélkül is, hogy a telekkönyvi rendeletnek a bekebl zésre nézve kivánt szigorú feltételeit teljesítené; e's a viszonyok által teremtett kényszerhelyzet nyomása alatt a tényleges birtoklásnak oly messzemenő engedményeket tett, a melyeknek felhasználásával a tényleges birtokos a jogbiztonság által követelt korlátok között telekkönyvi tulajdonossá lehet, kivéve, ha érdekeinek teljes félreismerésével azzá lenni nem akar. Mennyire voltak szükségesek és mennyi eredménynyel jártak amaz intézkedések az kiviláglik abból, hogy a pestvidéki törvényszéknél a betét-szerkesztési munkálatok folyamán 26 községben, a melyek összesen 21.078 telekjegyzőkőnyvvel birtak, 4.761 jegyzőkönyv vétetett fel a tényleges birtokosok tulajdonjogának bejegyzése tekintetéből; a mi azt jelenti, hogy a betétszerkesztéskor talált jegyzőkönyvek 22'6°/o a meg nem felelt a tényleges birtokállapotnak. Ha pedig ilyen a telekkönyvi állapot a főváros környékén, a hol az ingatlanok nagyobb értéke a lakosokat inkább késztetheti a telekkönyvi állás rendezésére, és a hol ez a rendezés a közlekedés könnyűségénél és az ahhoz értő tömegek nagy számánál fogva semmi akadályba nem ütközik: kétségtelen, hogy az ilyen viszonyoknak nem örvendő távolabbi vidékek e tekintetben még sokkal kedvezőtlenebb arányt fognak feltüntetni. Ennek a feltevésnek alaposságát mutatja azon körülmény, hogy a pestvidéki kir. törvényszéken kivüli más 11 telekkönyvi hatóságnál 55 községre nézve, a melyek 35.404 telekjegyzőkönyvvel birtak, a tényleges birtokosok tulajdonjpgának bejegyzése végett már 10.012 jegyzőkönyv vétetett fel, mely szám a telekjegyzökönyvek számának 28*2 százalékát teszi. És ha a pestvidéki tőrvényszéknél s a többi telekkönyvi hatóságnál felvett jegyzőkönyvek számait összegezzük is, a tényleges birtokosok tulajdonjogának érvényesítése végett felvett jegyzőkönyvek száma még mindig a telekjegyzőkönyvek számának 26*l°/o-át képviseli; vagyis a telekjegyzőköoyveknek több mint egy negyedrésze tartalmaz olyan ingatlanokat, a melyekre nézve a tényleges birtoklás a telekkönyvi állapottól eltér. Az elhanyagolt telekkönyvi állapot rendezésének lehetőségét tehát a törvény nyujlja már; de ez a lehetőség a telekkönyvnek a tényleges birtokállapottal egyezővé tétele a telekkönyvi betétek szerkesztésének esetére van korlátozva. Már pedig többnemű okokból, melyeket itt egyenként felsorolni nem kívánok, és melyek közül csak azt emlitem meg, hogy a betétszerkesztési műveletnek megindítása azt feltételezi, hogy az illető telekkönyvi hatóság területén az adókataszteri munkálatok teljesen be vannak fejezve, és a mennyiben régebben történtek, a tényleges állapotnak megfelelően ki is vannak igazitva: kétségtelen, hogy a telekkönyvi betétek szerkesztése, ha elegendő szakközegekkel rendelkeznénk is, és ha a szükséges költség a legbőkezűbben bocsáttatnék is az igazságügyi kormány rendelkezésére, az egész országban csak évek hosszú során át lehetne befejezhető. A nyilvánkönyvi állapot sürgős rendezésének szüksége indított engem a kifejtettek folytán arra, hogy előtérjeszszem a jelen törvényjavaslatot, a mely annak lehetővé tételét czélozza, hogy az 1886 : XK1X., az 1889 : XXXVIII. és az 1891 : XVI. t.-czikkeknek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó, a gyakorlatban fölötte czélszerüeknek bizonyult szabályai ne csak a telekkönyvi betétek szerkesztésekor, hanem az abbeli munkálatokon kívül is alkalmaztassanak. A létező nyilvánkönyvi jogok fentartásának és a jogbiztonság megóvásának szempontjából a javaslat ellen aggály annál kevésbé merülhet fel, mert abban a nyilvánkönyvi jogok szerzésének új módja meg nem állapittatik, hanem a törvényileg már megállapított, de a betétszerkesztés alkalmára korlátozott mód csak kiterjesztetik, a betétszerkesztésen kivüli alkalomra ; mert továbbá az emlitttt szabályok korántsem olyanok, a melyek a telekkönyvi
