Főrendiházi irományok, 1892. II. kötet • 92-167. sz.

Irományszámok - 1892-124

104 CXXÎY. S2ÁM. Ha valamely ingatlan a telekkönyvbe be nem jegyzett több átruházásnak képezte tár­gyát és az utolsó tényleges birtokos tulajdonjoga az 1886 : XXIX., 1889 : XXXVIÏI. és 1891: XVI. t.-cz.-ben megállapított eljárás folyamán jegyeztetik be: azon közbeeső jogügyletek után, a melyek a jelen törvény hatálybalépte előtt köttettek, de illetékszabás végett ezen időig be nem jelentettek, vagy ha bejelentettek is, de az illetékről szóló fizetés-meghagyás a jelen törvény hatálybaléptét követő egy éven belül nem kézbesîttetik, — bélyeg és illeték nem fizetendő. Az utolsó vagyon-átruházás után — értve ez alatt az örökösödés utján történt átszállást is — a szabályszerű illeték jár. Ha a megelőző birtokváltozás kisebb-nagyobb közelsége alapján illeték-mérséklésnek van helye (1887 :XLV. t.-cz. l.§.): az utolsó vagyon-átruházás utáni illetékkiszabásánál csak az olyan megelőző átruházás jön figyelembe, a mely után az illeték kiszabatott. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése esetében abból az okból, hogy a jogügylet vagy az öröklés, az illeték kiszabása végett kellő időben be nem jelentetett, fel­emelt illeték vagy birság az utolsó vagyon-átruházás után, közbeeső vagyon-átruházás hiányá­ban pedig a közvetlen vagyon-átruházás után nem szabható ki akkor: ha a jogügylet a jelen törvény hatálybalépte előtt köttetett, illetőleg az öröklés a jelen törvény hatálybalépte előtt nyilt meg. 13. §. Az 1886 : XXIX., 1889 : XXXVIII. és 1891 : XVi: t.-cz. alapján felvett jegyzőkönyvek, úgyszintén a beadványok és határozatok bélyeg- és illetékmentesek, kivéve a felek által az 1886: XXIX. t.-cz. 59. §-a és az 1891 : XVI. t.-cz. ÍJ. §-a alapján benyújtott kérvényeket, továbbá az 1886 : XXIX. t.-cz. 58. §-a és az 1889 : XXXVIII. t.-cz. 27. §-a alapján beadott felszólalási kérvényeket, törlési kereseteket, az ezek tárgyalására vonatkozó iratokat és az ugyanezek alapján hozott birói határozatokat. Bélyegmentesek továbbá a betétszerkesztési eljárás során bemutatott vagy a felvett jegyzökönyvekhez csatolt vázrajzok, helyhatósági bizonyitványok, anyakönyvi kivonatok, csa­ládi értesítők, lelkészi bizonyitványok és birói határozatok, úgyszintén a bemutatott vagy jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatok és pótnyilatkozatok. Nyilvánkönyvi jogoknak törlése esetében a nyugta és a telekkönyvileg bejegyzett bár­minő jog megszűntére vonatkozó okirat csak akkor bélyegmentes, ha a töröltetni kért jog az 1891. év végéig szűnt meg. 14. §. A 12. és 13. §§. rendelkezései a jelen törvény 1—8. §-ai szerinti eljárásra is kiter­jesztetnek. 15. §. Az igazságügyminister felhatalmaztatik : a) hogy rendelettel szabályozza azokat a korlátozásokat és módozatokat, a melyek szerint a jelen törvény rendelkezései alapján helyesbített telekjegyzőkönyvekben foglalt ingat­lanokra és haszonvételükre a 8. §-ban előirt hirdetményi határidő alatt, illetőleg az ott meg­állapított két havi és három évi határidő alatt végrehajtás vezethető ; b) hogy a helyszínelésre és póthelyszinelésre vonatkozó eljárási szabályokat módosít­hatja és kiegészítheti; c) hogy rendelettel szabályozhatja a nem létező, elveszett, vagy hiányos telekkönyvi térképek pótlásánál követendő eljárást;

Next

/
Thumbnails
Contents