Főrendiházi irományok, 1892. II. kötet • 92-167. sz.
Irományszámok - 1892-123
96 CXXIIL SZÁM. 2-ik melléklet a 123* számú irományhoz. Indokolás „az 1893. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról" szóló törvényjavaslathoz. A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok tanácskozásai csak a folyó év október havának utolsó napjaiban értek véget, az 1893. évi állami költségvetés előtt pedig még más sürgős jellegű törvényjavaslatok tárgyaltatni szándékoltatnak. Előre látható tehát, hogy a rendelkezésre maradó idő rövidsége miatt — számbavéve még a közbeeső karácsonyi és újévi szüneteket — a jövő évi költségvetés tárgyalása ez év folyamán alig lesz befejezhető. Tekintettel erre, valamint arra a körülményre, hogy a költségvetés tárgyalása különben is huzamosabb időt szokott igénybe venni, végül arra, hogy az államháztartás kezelésének minden eshetőséggel szemben biztositandó folytonossága megköveteli, hogy a közadók kivetéseés beszedésére, valamint a jövedékek kezelésére törvényes alap nyujtassék, s az állami -kiadások fedeztethessenek: van szerencsém az 1893. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot tisztelettel bemutatni. A törvényjavaslat első szakasza felhatalmazza a ministeriumot, hogy a közszolgáltatásokra, s az állam egyéb bevételeire vonatkozó össszes fennálló törvényeket — az időközben bekövetkezhető módosítások figyelembevételével — az 1893. év első negyedében érvényben tarthassa s e törvények alapján a befolyó közszolgáltatásokból s egyéb állami bevételekből az állami kiadásokat fedezhesse. Ezekre az állami kiadásokra nézve a javaslat második szakasza szerint az 1892. évi állami költségvetésről szóló 1892. évi XIV. tőrvényczikk határozmányai irányadók. Minthogy azonban oly kiadások is állhatnak elő, a melyek törvényes intézkedésen alapulnak, de számszerűen eddig még nincsenek megállapítva : ezek fedezéséről is kellett gondoskodni. Ugyancsak ennek a szakasznak rendelkezései szerint, a javaslatban kért felhatalmazás alapján tett kiadások az 1893. évi államköltségvetés keretébe illesztendők, a mely költségvetésre vonatkozó törvény életbelépte napjával — a 3. §. értelmében — a felhatalmazás hatályát vesztené. Megjegyzendőnek tartom, hogy az állami alkalmazottak illetményeinek ja vitására felvett összegek felhasználására vonatkozólag külön rendelkezés felvételét azért nem tartottam szükségesnek, mert a javaslat 2. §-ában foglalt rendelkezés alapján az 1892-ik évi állami költségvetésről szóló 1892-iki XIV. t.-cz. 5. §-ában foglalt felhatalmazás is alkalmazható leend. Budapesten, 1892. évi november hó 4-én. Wekerle Sándor s. k., magy. Jcit: pénzügy minister..
