Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.
Irományszámok - 1892-77
M LXXVII. SZÁM. letén vert, az illető pénzegység húsz- és tízszeresét tartalmazó érmék között középhelyet fog lalnak el. Ezeknek az érméknek nyerssúlya és fmomsúlya ugyanis következőkép fog alakulni: a huszmárkások nyerssúlya 7*9649542 finomsúlya 7-16876 gram a tizmárkások » 3*9824771 » 3*58423 » a huszkoronások » 6*775067 » 6*09756 » a tizkoronások » 3*3875338 » ç 3*04878 » a huszfrankosok » 6*450360 » 5*80644 » a tizfrankosok » 3*225180 » 2*90322 » A tapasztalati adatok azt bizonyítják, hogy ez a darabolás felel meg leginkább a forgalom igényeinek. Sem a nagyobb, sem a kisebb darabolás nem tudott tért hóditani. A mi különösen az utóbbit illeti, Németországban vernek az 1873-iki érmetörvény alapján a 3. §. indokolásánál érintett okból, — s itt is csak az állam számlájára, — ötmárkás érméket is, de ez a kiveretés eddig alig haladta meg az összes kiveretésnek egy százalékát. A kisebb darabok veretése azon kivül költségesebb is, azok a kopásnak inkább ki vannak téve és csekély méreteiknél fogva nem is kezelhetők elég könnyen. A latin unió államaiban, a hol az eredeti megállapodások szerint öt-frankos aranyérmék veretése is czélba volt véve és tényleg verettek is, az erre vonatkozó határozmányt, az ezekkel az érmékkel szerzett tapasztalatok alapján, a szövetséges államok felfüggesztették. Az 5. §-hoz. Az érmeforgalom biztonságának egy további követelménye az, hogy az érmék külalakja is magában a törvényben legyen meghatározva. Ha az állam pénzverés! jogát gyakorolja, kötelessége egyúttal azokat a külső ismérveket is törvény által megállapítani, a melyek alapján az érmék hiteles volta külsőleg is felismerhető. A mi a specziális intézkedéseket illeti, következőket kívánom megjegyezni. Az aranyérmék képlapjára Ö Felsége egész alakja koronázási Öltönyben jő. A javasolt intézkedésnek történelmi alapja van. Eredete Róbert Károly királyunk idejéből való aranyérmeinkre vezethető vissza, a melyek a képiapon keresztelő Szent János, a Florenus hazája, Firenze városa, védszentjének teljes alakját viselik. Róbert Károly királyunk közvetlen utóda, Nagy Lajos uralkodása alatt vert aranyérméinken keresztelő Szent János alakját Szent László királyunk alakja koronázási öltönyben váltja fel. Ettől az időtői kezdve Szent László egész alakja századon át folyton alkaimaztatik aranyérméinken. Miksa király uralkodása alatt kezdődik olyan érmék veretése is, a melyek az uralkodó egész alakját, szintén a koronozási öltönyben viselik. II. Mátyás óta ez következetes gyakorlattá válik, a mely gyakorlat 1848-tól az alkotmány helyreállításáig szünetelvén, az 1867. évi VII. törvényczikk alapján vert aranyokon smét föléled. Habár az 1869. évi XII. törvényczikk ettől eltérőleg azt rendeli, hogy a veretendő 10 és 20 frankos aranyok képlapja Ö Felsége mellképét viselje, indokoltnak mutatkozik a történelmi hagyományhoz visszatérni. A köriratokra és a czímer alkalmazására nézve javasolt intézkedések ugyanazok, a melyeket államjogi helyzetünk s a történelmi emiékek gondos megfigyelésével a törvényhozás az 1869. évi XII. törvényczikk megalkotásakor a húsz- és tizfrankos aranyokon alkalmazandóknak talált s a melyek a pénzverési jognak önállóságát vannak hivatva kifejezni s a melyek a magyar korona országainak egymáshoz való közjogi viszonyai tekintetében is teljesen megfelelők. Uj e tekintetben csak a czímertartó angyalok alkalmazása, a mely azonban kellő művészi kivitel esetén aranyérméink külső díszét — ugy vélem — emelni fogja.
