Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.

Irományszámok - 1892-77

40í LXXVIÍ. SZÁM. Mielőtt a koronaérték megállapításáról szóló javaslat részleteire átmennek, az egyidejűleg előterjesztett Öt javaslat alakját és egymással való kapcsolatát illetőleg még a következőket van szerencsém megjegyezni : Kiindulási pontul azt kellett vennem, hogy az 1867. évi úgynevezett kiegyezési törvények, jelesül az 1867. évi XII. t.-cz. 66. §-a a pénzrendszer és pénzláb megállapítását azok közé az ügyek közé sorolja, melyekre nézve koronként megállapítandó egyezmények kötendők. Ezen alapon a koronaérték megállapításáról szóló I. sz. javaslat 24-ik §-ában azt a határozmányt kellett felvenni, hogy a vám- és kereskedelmi szövetség hatályának tartama alatt ez a törvény csak ugy léphet életbe, ha a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok törvényhozása is hasonló törvényt hoz. Ezért a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme és pénzrendszerre vonatkozólag kötendő szerződésről szóló II. számú törvényjavaslat, a mely a koronaérték megállapításáról szóló törvényjavaslatban foglalt és a dolog természetéből folyólag szerződés tárgyává teendő alapintézkedéseken kivül a valutarendezéssel járó teherviselésnek és az új pénzek veretesének aránykulcsát is tartalmazza, biztosítani van hivatva a pénzláb és pénzrendszerre vonatkozó intézkedéseknek azonos elvek alapján való megtételéi A III. sz. javaslat az »aranyforintra szóló kötelezettségeknek koronaértékbeli aranyérmékben való teljesítéséről« szól s nem egyéb, mint a mai aranyforint és az új aranyérmék arany értékeinek törvényszerű viszonyítása egymáshoz. A IV. sz. javaslat »az osztrák-magyar bank alapszabályai 87. czikkének kiegészítése tárgyában« a bank alapszabályaiban foglalt azt a rendelkezést, mely szerint az intézet köteles ezüst-értékpénzt és ezüst-rudakat bankjegyei ellenében vásárolni, kiterjeszti aranyértékpénzekre és arany-rudakra is és ezzel a legsürgősebbet és legközvetlenebbül szükségeset teszi meg azok közül az intézkedések közül, melyeket a valutareform az osztrák-magyar bankkal fennálló viszony és annak alapszabályai és szervezete tekintetében igényel. Végül az V. sz. javaslat némely adósság beváltásáról és a koronaérték behozatala folytán szükséges aranymennyiség megszerzéséről szól. Megjegyzem még, hogy a benyújtott javaslatok nem merítik ki az Összes kérdéseket, melyek a valutarendezés nagy műveletével megfejtendők és nem tartalmazzák az összes intézkedéseket, melyek annak végrehajtásához és befejezéséhez szükségesek. Jelesül nem fejezik ki azt, vájjon államjegyek továbbra is forgalomban maradjanak-e, hogy engedtessék-e meg bizonyos mennyiségű és minő mennyiségű ezüstértékpénz forgalomban tartása, és hogy miképen hozassék a jegybank szervezete az aranyvaluta kívánalmaival teljes összhangba. Oly kérdések, melyek a rendezési művelet egy későbbi stádiumában, jelesül az aranymennyiség beszerzése után és a készfizetések felvétele előtt válnak akutakká és az időközben szerzett tapasztalatok segélyével sokkal czélszerűbben lesznek megfejtendők, mint most. Más kérdések, mint a kettős érték szerinti számitás megszüntetése és a koronaértékbeli számítás közkötelező használatának elrendelése, valamint evvel kapcsolatban a koronaérték alkalmazása a jogviszonyokra, a fentebbieknél korábban és minél előbb lesznek megfejtendők, de mégis a forgalomnak koronaértékbeli érmékkel való telítésétől vannak függővé téve. Az előterjesztett javaslatok csak kezdő lépések kivannak lenni egy meghatározott irányban, tudniillik az aranyvaluta behozatala felé és a valuta teljes rendezése felé, melynek befejezését a készfizetések felvétele fogja jelenteni; de teljesen elégségesek e lépések arra, hogy a művelet azonnal folyamatba tétessék és annak befejezésére a kellő alap előkészíttessék.