Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.

Irományszámok - 1892-77

LXXVIL SZÁM. S7Î azaz : »Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar-, Horvát-, Sziavon-, Dalmátországok Apostoli királya«, valamint a veretes évszáma, a hátlapra jô a magyap korona országainak egyesitett czímere czímertartó angyalokkal, ezzel a körirattal: »Magyar királyság«, a czímer alá az értékjelzés »20 korona«, illetőleg »10 korona«, Karimájok sima és a husz-koronás arany érmék karimáján mélyített betűkkel e szavak lesznek: »Bizalmam az ősi erényben«. A tiz-koronás arany érmék karimáján mélyített ékitreóny fog alkalmaztatni. A lapok pereme emelkedett és sima s azon belül gyöngysor vonul körül. A husz-koronás arany érme átmérője 21 milliméter, a tiz-koronásé 19 milliméter lesz. 6. §. Az érmék veretesénél követett eljárás által a finomság és a súly tekintetében a teljes pontosság biztosítandó. A mennyiben az egyes érménél teljes pontosság nem érhető el, oly eltérés fölfelé, vagy lefelé meg van engedve, a mely a súlyban két ezredrészt, a finomságban egy ezredrészt nem halad meg. \ 7. §. A húsz-koronás forgalmi súlya 6 74 gramban, a tiz-koronásé pedig 3-37 gramban állapittátik meg. Oly arany érmék, a melyek a rendes forgalom folytán megfogynak, de a forgalmi súlyt még elérik, az állami és más közpénztáraknál, valamint a magánforgalomban is minden fizetésnél teljes súlyúakként fogadandók el. Oly arany érmék ellenben, a melyek hosszas forgalom és kopás folytán súlyokból annyit vesztettek, hogy a forgalmi súlyt nem érik többé el, az állam költségére beolvasztás végett bevonatnak. E végből az ily kopott arany érmék minden állami és egyéb közpénztárnál mindig teljes névértékben fogadandók el s a m. kir. központi állampénztár utján a m. kir. pénzverdébe szállitandók. Ha az állami és egyéb közpénztárakhoz oly érmék kerülnek, a melyek súlyokban nem a rendes forgalom folytán, hanem egyébkép fogytak meg, azokat az állami és egyéb közpénztárak a finomsági tartalmuknak megfelelő érték megtérítése ellenében, tekintet nélkül névértékökre bevonják s a fönnebbiek szerint átveretik. 8. §. Az értékpénzt képező arany érmék az állam számlájára veretnek. Magánosok számlájára is veretnek ily arany érmék, ha a kir. pénzverde nincs az állam részére való veretessel elfoglalva. A magánosoknak felszámítandó verdedíj rendeleti utón állapittatik meg, ez a díj azonban husz-koronások veretése esetén az érték 0'3 százalékát tiz-koronások veretése esetén az érték 0-5 százalékát meg nem haladhatja. • 9. §. Az előző §-ok értelmében veretendő arany értékpénzeken kivül az 1868-ik évi VII. törvényczikk 2., illetőleg 3. §-ának megfelelőleg aranyak kereskedelmi érmékül továbbra -is verethetők; ellenben az 1869-ik évi XII. törvényczikk alapján forgalomba hozott nyolez- és négyforintos arany érmék többé nem veretnek. 10. §. Az 1868. évi VII., illetőleg az 1869. évi XII. törvényczikk alapján értékpénzül vert ausztriai értékű ezüst egyforintosok a jelen törvény 23. §-a értelmében e tekintetben teendő további rendelkezésig törvényes forgalomban maradnak. VÓRKNDI IROMÁNYOK. I. 1892—97. 4S