Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.

Irományszámok - 1892-76

LXXVL SZÁM. 357 11. §. Az esetre, ha engedélyesek az engedélyezett pálya üzletének kezelését a csatlakozó es. kir. szab. kassa-oderbergi vasútnak adnák át, — az e részben megkötendő szerződés előzőleg jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendő. 12. §. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabat­nak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenkint a magasabb osztályban 5 kr., az alsóbb osztályban pedig 3 kr. szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangú vasutakon használat­ban levő Il-od osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyesek három kocsiosztályt rendeznének be, a közbeneső osztályért, személy- és kilométerenkint 4 kr. díjtétel szedhető be. b) Uti podgyásznál és gyorsárúnál, melyek 10 kg.-nyi súly tételekre fölfelé kikerekit­hetők, 10 kg. és kilométerenként O^o krnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad súly nem követelhető. Gyorsárúként szállítandó élő állatok, hullák és hintók viteldíjaira nézve a m. kir. állam­vasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabárú-osztályban 0-go kr., a II. mérsékelt darabárú osztályban 0*60 kr. és a terjedelmes árúk után 1*20 kr. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla, teljes kocsirakomá­nyokban kilométerenkint és 100 kilogrammonkint legfeljebb 0*so kr. díjtétel mellett szál­lítandó. Ugyanezen 100 kg. és kilométerenkinti díjtétel szolgál maximalis viteldíj gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállításánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra, valamint a szabványsúly alapján szállítandó élö' állatokra nézve a mérsékelt darabárú-osztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az árúk osztályozása s a többi szállítási és díjszabási, illetve díj számítási határozmá­nyok, valamint a kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a különvonatok szállítá­sára és viteldíjaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fen­nebbi 7-ik §-ban megállapított tényleges épitési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi m. kir. ministernek az engedélyesek meghallgatása mellett a díj­z^básokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelén engedélyokirat határozataira, az engedé­lyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyesek a vasút üzletét mindenkor olykép fogják vezetni, hogy díjszabási intéz­kedéseik a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezik magukat engedélyesek : 1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyeznek, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogják, — ha ezek saját vonalukon legalább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;

Next

/
Thumbnails
Contents