Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.
Irományszámok - 1892-76
352 LXXVI. SZÁM. Ezen engedélyokirat határozmányai általában megfelelnek azon határozmán y oknak, melyek a helyi érdekű vasutak építésére és üzletére kiadatni szokott engedélyokiratokban foglaltatnak ; a pálya eltérő viszonyainak megfelelő különös rendelkezéseket pedig a következőkben van szerencsém tisztelettel Ösmertetni: A 2-/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett vasútvonal építési hossza 42*6 kilométer. Az engedélyokirat kiegészítő részét képező épitési és üzletberendezés! feltételek értelmében a pálya oly módon lesz megépítendő, hogy azon a vonatok óránkénti 30 km. legnagyobb menet-sebességgel közlekedhessenek. A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés Eperjestől egész a 31 kilométerig 10°/o©, azontúl a viz választóig 16%o, a vízválasztótól Bártfáig a legnagyobb esés pedig 25%o. Az alépítmény szabványszertí koronaszélessége 4*o méter leend. ,A nyilt műtárgyak kő vagy tégla ellenfalakkal és fahordszerkezetekkel épitendŐk. A pálya 1*435 méter nyomtávval építendő s az aczélból gyártandó sínek 23*6 kgnál könnyebbek nem lehetnek. A vasútvonalon Eperjes csatlakozó állomástól eltekintve Raszlaviczán, Hertneken és Bártfán egy-egy 450 méter hosszú állomás, Kapin egy 340 méter hosszú állomás, azonkivül Demétén és Klyussón egy-egy 350 méter hosszú, Alsó-Sebesen és Ossikón pedig egy-egy 220 méter hosszú kitérő létesíttetik. Az épitési munkálatokat engedélyesek az engedélyokirat keltétől számított két év alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni tartoznak." A tényleges épitési és üzletberendezési költség 1,420.000 frttal, azaz pályakilométerenkint 33.333 frttal állapíttatott meg. Az épitési tőkének ezen aránylagos magasságát, a nehéz terepviszonyok indokolják, egyébként ezen épitési tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 170.000 frt fordítandó, tartalékalapra pedig 30.000 frt kihasítandó. Az 1,420.000 frttal megállapított tényleges épitési és üzíetberendezési tőke beszerzése tekintetében van szerencséin tisztelettel előadni, hogy ezen Összeget engedélyesek az 1888. évi IV. t.-cz. határozmányainak megfeleloleg a különféle érdekeltségi hozzájárulások erejéig, melyek ez idő szerint a tényleges tőkének mintegy 40%-át képezik, névértékben jegyzett törzsrészvényeknek, a fenmaradó tőkerészlet erejéig pedig elsőbbségi részvényeknek 75 0 /°-os árfolyamon leendő kibocsátása utján kívánják beszerezni. A szóban forgó, ugy közgazdasági, mint hadászati szempontból fontos vasutvonal megépithetése érdekében a következő állami segélyezés biztosíttatott. A postának az engedély egész tartama alatt ingyen eszközlendő szállítása s egyéb rendeletileg később megállapítandó feltételek teljesítése fejében az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a vasutvonal forgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától kezdve Ötven egymásután következő éven át fizetendő 4.600 frtnyi évjáradékban, az idézett t.-cz. 7. §-a alapján a helyi érdekű vasúti segélyalapból nyújtandó külön állami segély pedig 1892., esetleg 1893. évtől kezdve 10 egymásután következő éven át fizetendő évi 16.800 frtban állapíttatott meg, oly feltétel alatt azonban, hogy a most emiitett külön segélynek az építés czéljaira leszámítolandó tőke értéke fejében 130.100 frtnyi, a postahozzájárulás czimén nyújtandó fenti évjáradéknak megfelelő tőke értéke fejében pedig 83.600 frtnyi, vagyis együtt 213.700 frtnyi névértékű törzsrészvény lesz az állam tulajdonába átadandó. Mindkét czímen biztosított segélyösszegek tőkeértéke az 1888. évi IV. t.-cz. 4., illetve 7-ik §-ai szerint a tényleges épitési tőke 10—10%-ában megállapított maximalis segélyezés mérvén alól marad.
