Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.
Irományszámok - 1892-44
lUV. SZÁM, 12? 2-ik melléklet a 44. számú irományhoz. Indokolás, „a törvénykezési szünidő tijabb szabályozásáról szőlő 1887. évi XXX. törvényezikk kiegészítéséről" szőlő törvényjavaslathoz. A kir ítélőtábláknak az 1890. évi XXV. törvényezikk alapján foganatba vett szétosztása szükségessé teszi a törvénykezési szünidő szabályozását tárgyazó 1887. évi XXX. törvényezikk rendelkezéseinek kiegészítését. A szétosztott királyi tábláknál ugyanis a fentebb idézett törvény rendelkezései nem tarthatók fenn változatlanul, mert a kir. ítélőtábláknál vagy legalább azoknak nagyobb részénél az 1887 : XXX. törvényezikk 4. és 5. §§-ban felsorolt szüneti tárgyak nem vennék igénybe annyi biró rendes működését, mint a hány birót a szüneti tanácsba alkalmazni kell. Legegyszerűbben ugy lehet segíteni ezen, ha az idézett 1887 : XXX. törvényezikk rendelkezései egyébként érintetlenül hagyatván, azzal egészíttetnek ki, hogy a királyi Ítélőtábláknál a törvénykezési szünidő alatt elintézés alá kerüljenek a nem szüneti tárgyak is, de csak annyiban, a mennyiben az idézett törvény 4. §-ában felsorolt feltétlen, s az 5. §-ban felsorolt feltételes szüneti tárgyak elintézése mellett az lehetségesnek mutatkozik. E kiegészítés által nem érintetik a szüuidőt szabályozó törvény azon előnye, hogy a királyi tábláknak teljes erővel való rendszeres működése a lehető rövid időre van megszakítva ; és hogy a bírák nagyobb része a legmelegebb s ennélfogva az intensiv munkára legkevésbé, az üdülésre ellenben leginkább alkalmas időben élvezi szabadságát. Ezen rendelkezést a törvényjavaslat abbeli intézkedése korlátozza, hogy a szüneti tárgyat nem képező polgári, telekkönyvi, kereskedelmi, váltó, csőd, úrbéri és bányaügyeknek elintézése a törvénykezési szünidő alatt mellőzendő, illetőleg a törvénykezési szünidő eltelte utáni időre halasztandó akkor, ha a halasztást bármely érdekelt fél kéri. Ez a kivétel módot ad a feleknek, hogy a mennyire megnyugvásukra szolgál, fontosabb polgári ügyeik elintézésének a törvénykezési szünidőt követő időre leendő elhalasztását egyoldalúlag is kérelmezhessék, s nem hat zavarólag a rendes ügymenetre, mert a szüneti tárgyakon kivül a büntető ügyek, a melyekre a fentebbi kivétel ki nem terjed, és azon ügyek, a melyekben a felek e kivételes