Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.
Irományszámok - 1892-31
98 XXXÎ. SZÁM. A vizsgáíóbiró f. évi február hó 16-án 4.073. sz. a. végzésével, mivel a vádolt sajtótermék czíme és tartalma minden kétséget kizárólag a szerzőnek a publicálásra irányuló szándékára mutat, továbbá a mivel a lapok a vizsgálat során a lovaregyleti versenytitkár által tett vallomás szerint az igazgatóság egyik tagjának utasítására adattak postára s végül, mivel a körülményekből vélelmezhető, hogy a lefordított »Kundmachung« az igazgatóság tagjainak, mint szerzőknek akaratából és rendelkezése folytán tétetett közzé a »Vadász- és Versenylap« -ban, panaszosok kérelmének helyt adván, gr. Batthyány Elemér, gr. Festetics Tasziló és báró Üchtricz Zsigmond igazgatósági tagoknak terheltekként leendő kihallgatását elrendelte. Figyelemmel azonban arra, hogy gr. Batthyány Elemér és gr. Festetics Tasziló a főrendi ház tagjai, f. évi márczius hó 17-én 9.525 sz. a. kelt felterjesztésében a vizsgáló biró kéri, hogy nevezettek mentelmi joga a Nméltóságú főrendi ház által függesztessék fel. A mentelmi bizottság a ház Nagyméltóságú elnökétől vett meghagyáshoz képest tárgyalás alá vette e felterjesztést. A becsatolt iratok közt fekvő szabályzatokból, jelesen a versenyszabályok 49. §-ából, mely a magyar lo varegyletre vonatkozólag am. k. belügy minister által 1888. évi július hó 27-én 46.430. sz. a. jóváhagyott alapszabályok 11. §-ában nyer törvényes megerősítést, kitetszik, hogy a magyar lo varegylet igazgatósága, ha azt a rendszeres kezelés érdekében szükségesnek látja, az ellenőrzése alá tartozó pályákról bárkit is kiutasíthat. Miután pedig az ilyes határozatok lényege ellen bárminemű jogorvoslat a dolog természeténél fogva ki van zárva, nyilvánvaló hogy azo'c csak annyiban képezhetik panasz és birói védelem tárgyát, mennyiben nyilvánosságra hozataluk, avagy végrehajtásuk körül oly mozzanatok merültek volna fel, melyek azok lényegéből nem folynak, sőt azt messze túlhaladva a már büntetlenül nem hagyható zsarolás, avagy erőszak színezetét viselnék magukon. Ámde a fenforgó esetben ily mozzanatok nincsenek. A kiutasítás tekintetéből az igazgatóság által törvényes alapon hozott határozat közzététetett az egylet hivatalos lapjában. Ez azonban egyenesen azon határozat lényegéből folyó követelmény volt. Ugyan is a kérdéses határozatot végrehajtása biztosítása szempontjából is az egylettel érintkezők, illetőleg az alkalmazottak tudomására eellett hozni. Ez pedig az egylet hivatalos lapjának igénybe vételén kivül alkalmasb és kifogás alá még sem eshető módozat mellett alig történhetett volna. Ha tehát beigazolást is nyerne, hogy a neheztelt »Hirdetmény« közététele gróf Batthyány Elemér és gróf Festetics Tasziló gazgatósági tagok meghagyására történt, a fenforgó esetben mégis hiányoznék a tényálladék, melynek alapján panaszlott grófok ellen bárminemű megtorló eljárás helyt foghatna. Ennélfogva tisztelettel javasolja a bizottság, hogy érdekelt grófok mentelmi joga ez esetben ne függesztessék fel, s erről a megkereső vizsgáló biró a tárgyiratok vísszazárása mellett elnöki utón értesíttessék. Budapest 1892. évi május hó 7-én. Szlávy József $. k. t bizottsági elnök* B. iíudriyánszky József s. k. bizottsági jegyMÔ.