Főrendiházi irományok, 1887. XIV. kötet • 742-757. sz.
Irományszámok - 1887-750
DCCL. tása által igazolni fogják azt, hogy a keresett egyének a hajó legénységéhez tartoznak. Az ily módon igazolt megkeresésre minden kitelhető támogatás fog nekik nyújtatni a szökevények felfedezésére és elfogatására, kik is a consulok vagy a consuli ügynökök megkeresésére és azoknak költségén az ország börtöneibe fognak vezettetni és mindaddig letartóz tatni, mig a consulok vagy consuli ügynökök el szállításukra alkalmat nem találnak. Ha mindazáltal ily alkalom a befogatás napjától számitaudó két hónap lefolyta alatt nem találkoznék, a szökevények a consulnak három nappal előbb történt értesítése után szabadlábra fognak helyeztetni és ugyanazon okból többé újra el nem foghatók. Magától értetik, hogy azon tengerészek, vagy a hajólegénységhez tartozó oly más egyének, kik azon államnak alattvalói, melyben a szökés történt, a jelen czikk határozatainak alkalmazása alól ki vannak véve. Ha a szökevény valamely bűntényt követett el, az a consulnak, vagy a consuli ügynöknek csak akkor szolgáltattatik ki, miután az illetékes törvényszék felette Ítéletet hozott és ezen ítélet végre iß hajtatott. 9. czikk. A jelen szerződés kiterjed azon országokra is, melyek a szerződő felek vámterületeivel jelenleg egyesítve vannak, vagy a jövőben egyesítve lesznek. 10. czikk. Jelen szerződés 1892. évi február hó 1-én lép életbe és 1903. évi deczember hó 31-ig érvényben marad. Ha azonban a szerződő felek egyike sem nyilvánítaná 12 hónappal az emiitett időszak lejárta előtt a szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát, ezen szerződés érvényben marad egy év lefolytáig azon naptól számítva, a melyen a szerződő felek egyike azt felmondja. SZÁM. 619 les individus qu'ils reclament faisaient partie dudit équipage. Sur cette demande, ainsi justifiée, il leur sera donné toute aide pour la recherche et l'arrestation desdits déserteurs qui seront même détenus et gardés dans les maisons d'arrêt du pays, à la réquisition et aux frais des Consuls et autres Agents consulaires, jusqu'à ce que ces Consuls ou Agents consulaires aient trouvé une occasion de les faire partir. Si pourtant cette occasion ne se présentaitpas dans le delà* de deux mois à compter du jour de l'arrestation, les déserteurs seront mis en liberté après un avis donné au Consul trois jours à l'avance, et ne pourront plus être arrêtés pour la même cause. Il est entendu que les marins ou autres gens de l'équipage sont exceptés de l'application des stipulations du présent article, lorsqu' ils sont sujets du pays dans lequel la désertion s'est effectuée. Si le déserteur a commis quelque délit, il ne sera mis à la disposition du Consul ou de l'Agent consulaire qu'après que le tribunal qui a droit d'en connaître, ait rendu son jugement et qu'après que ce jugement ait eu son effet. Article 9. Le présent traité s'étend aux pays qui appartiennent à présent ou appartiendront à l'avenir au territoire douanier de l'une des Parties contractantes. Article 10. Le présent traité entrera en vigueur le l ier Février 1892 et restera exécutoire jusqu'au 31 Décembre 1903. Dans le cas où aucune des Parties contractantes n'aurait notifié, douze mois avant la fin de ladite période, son intention d'en faire cesser les effets, il continuera à être obligatoire jusqu'à l'expiration d'une année à partir du jour où l'autre des Parties contractantes l'aura dénoncé. 78*
