Főrendiházi irományok, 1887. XII. kötet • 683-720. sz.

Irományszámok - 1887-690

52 DCXC. SZÁM. állítása is ugyanazon évben eszközölhető, s igy a vele kapcsolatos előnyök már ezen évre is biztosithatók voltak. A csatorna építésének költsége 330.000 frtban irányoztatott elő, mely összeg az eredeti tervezés szerint a közgazdasági alapból szándékoltatott felvétetni. Ezen körülmény annak idején a törvényhozásnak is bejelentetett s ott jóváhagyólag tudomásul is vétetett. Ugyancsak az 1889-ik év őszén a munkálatok, bár végleg még befejezhetök nem voltak, de annyira előrehaladtak, hogy a viz vezetését megkezdeni, s a czukorgyárat a szükséges vizzel akadálytalanul ellátni lehetett, úgy, hogy az 1890-ik évre már csupán némely befejező munkálatok maradtak hátra, s részben az előző évi munkálatokkal való leszámolás. A mi a költségeket illeti, az 1889-ik évben az előirányzott összegből felhasználtatott 309.847 frt 69 kr., az 1890-ik évben pedig kiadatott 67.310 frt 99 kr. Míg a munkálatok folytak, s igy azoknak költsége végleg megállapítható nem volt, a kölcsön felvétele nem lett volna indokolt, s igy a felmerülő kiadások ideiglenesen a pénztári készletekből fedeztetvén átmeneti kiadásokként számoltattak el. Miután pedig az 1889-ik évre vonatkozó zárszámadások összeállításakor a kölcsönügyletet még mindig nem lehetett eftectuálni, de másrészt ezen kiadások függőben hagyhatók sem voltak, s miután azoknak a pénztári készletek terhére való végleges elszámolása sem ütközött az általános pénzügyi helyzet folytán nehézségbe, legczélszerübbnek mutatkozott a felhasznált 309.847 frt 69 krt véglegesen felvenni a zárszámadásba, mi meg is történvén, a törvényhozás által, tekintettel az előterjesztett indokokra, tudomásul is vétetett. A kiadások zömének elszámolása ily módon történvén, hasonlókép kelle a még hátralevő csekélyebb részt is kezelni, annál is inkább, mert a leszámolások még folyamaiban lévén, egészen a legutóbbi időig nem lehetett biztossággal megállapítani, hogy mily Összeg lesz az 1890-ik évre szükséges s igy erre az előzetes felhatalmazást sem lehetett kikérni. Hogy a csatornát az előirányzott összeg némi túllépésével lehetett csak befejezni, annak oka legelső sorban is a munkálatok sürgős természete által szült hátrányokban rejlik. Az egész munkálatot ugyanis a megkezdés évében majdnem teljesen be kellett fejezni, mert ellenkező esetben nem csak a ménesbirtok veszíti el azon évre a répatermesztésből származó előnyöket, de a kincstáf is a gyárnak az 1889/90-iki campagnera esedékes adóját, mely utóbbi egymagában nagyobb összeget tett ki, mint a mennyibe az egész csatorna elkészítése került. Ezen sürgősség folytán a rendes hatósági eljárást az építési engedély megadására nem lehetett bevárni, hanem a munkát ideiglenes engedély alapján kellett megkezdeni, s igy a csatornához szükséges földterületek elfoglalása iránt a hosszasabb kisajátítási eljárást mellőzve, az érdekelt földtulajdonosokkal magán utón volt csak egyezség köthető, a mikor is az illetőknek a helyzet tudatában tetemesen ielcsigázott követeléseit is legtöbbször ki kellett elégíteni. Ugyancsak a munka sürgős befejezését tartva szem előtt, dolgoztatni kellett a csatornán akkor is, midőn egyéb mezei munkálatok, pl. aratás a vidék munkaerejét másfelé vonván, csak magasabb bér mellett lehetett munkásokat kapni, valamint akkor is, midőn az ezen évben szokatlanul esős tavasz és ősz a munkát nehezebbé, s egyúttal jóval költségesebbé tették. A csatorna tervezetének elkészítésekor az előirányzat szerkesztésénél tekintetbe vétetett ugyan, hogy a sürgősség a költségeket némileg növelni fogja, de természetszerűleg ezen tényező befolyását még hozzávetőleges biztossággal se lehetett előre meghatározni. Hozzájárult azután mindehhez még az is, hogy mint a legtöbb hasonló nagyobbszabásu munkálatoknál, ugy itt is magának a munkának folyama alatt, tehát előre nem láthatólag több oly körülmény merült fel, a melyek a munkát s ezzel együtt a kiadásokat érezhetöleg növelték. Igy pl. több izben fordultak elő partcsuszamlások, a melyeknek megkötésére, valamint más helyeken hasonló eshetőségek meggátlásár i hosszabb vonalakon szádfalakat kellett építeni, másutt ismét a mutat-