Főrendiházi irományok, 1887. XII. kötet • 683-720. sz.
Irományszámok - 1887-690
36 DCXC. SZÁM. A 24. tétel alatt a pénzügyi közigazgatási biróság czíménél előállott 765 frt 267« krnyi túlkiadás részben onnan ered, hogy a birák mellé rendelt fogalmazó és kezelő személyzet a pénzügyministeri tisztviselőkkel együttes állományt képezvén, az illető tisztviselő ranghelye alap» ján lép elő, tekintet nélkül a pénzügyi közigazgatási biróság előirányzatába felvett illetményekre, másrészt a túlkiadás azon okból is ered, hogy a biróság a régi országház-épületbe átköltöz. ködvén, a személyzet az eddiginél több helyiségben helyeztetett el, minélfogva bútorok után pótlása vált szükségessé. A 25. tétel alatt a pénzügyigazgatóságok» fővárosi adófelügyelö, központi díj és illetékkiszabási hivatal és számvevő osztályok czímén felmerült 51.090 frt 87 krnyi hiteltúllépésnek föoka a regále-kártalanitási munkálatok foganatosításában rejlik, miután az ezzel foglalkozó pénzügyi tisztviselők és díjnokok napidíjain és útiköltségein felül e czím alatt számoltattak el az albizottságok elnökei és tagjai által érdembe hozott és a kincstárt terhelő napidíjak is. A regále-kártalanitási munkákkal járó költségek fejében jelentésemben foglalt adatok szerint e czímen összesen 149.988 frt 33 kr. lett folyósítva. A 26. tétel alatt mutatkozó 5405 frt 057« krnyi túlkiadást szintén a regále-kártalanitásj munkálatok keresztülvitele alkalmával felmerült költségek idézték elő, a mennyiben a kérdéses munkákra e czímen összesen 40.995 frt 12 kr. folyósittatott. A 27. tételhe{. ki adóhivatalok czíme alatt a dologi kiadásoknál felmerült 9.383 frt 57« krnyi hiteltúllépés részint a házbéreknek az év folyamán előfordult változások folytán előállott emelkedéséhen, részint abban leli indokát, hogy az adóhivatali személyzetnek 120 adótiszttel történt szaporítása következtében több leltári szert és irodai eszközt kellett beszerezni. A 28. tételhe{. A fogyasztási adóknál a >fogyasztási adóvisszatéritések és kiviteli jutalmak« felosztásából keletkezett 1,006.454 frt 19 krnyi túlkiadás abban leli magyarázatát, hogy az 1890. évi előirányzat az 1887. évi fogyasztási adóvisszatéritések végleges leszámolása alapján megállapított termelési kulcs szerint történt, holott tényleg az 1890. évi fogyasztási adóvisszatéritések és kiviteli jutalmak ideiglenes leszámolása az 1888. évi nyers jövedelmi kulcs szerint eszközöltetett, e szerint pedig a Magyarországra eső százalék magasabb. Megjegyzem azonban, hogy az 1890. évi zárszámadások alapján megejtendő végleges leszámolás alkalmával előreláthatólag a fenti túlkiadásból legalább 800,000 frt meg fog térülni. A 29. tétel alatt a bélyeg kezelési költségeinél mutatkozó 48.211 frt 647« krnyi túlkiadás részben a központi bélyegraktárnál szükségessé vált számlabélyegzö gép beszerzésére és kezelésére fordított költségekben (körülbelül 2.000 frt) leli indokolását, túlnyomó részben pedig a bélyeg forgalom rendkívüli emelkedése folytán állott elő, mert ezzel kapcsolatban az ügy természetéből kifolyólag a bélyeganyag és a nyomtatványok előállítási költségei is aránylag szaporodtak. A felmerült hiteltúllépés tehát tisztán a magasabb bevételek folyományainak tekinthetők. Ezenkívül még felemlittetik, hogy a bélyeges vasúti fuvarlevél-űrlapok kötelező hasznánálata csak 1889. évi október hó 1-től vette kezdetét, minélfogva az e rovaton felvett 10.000 forint előirányzásánál biztos adatok hiányoztak. Egyébként az ezen rovat alatt 1890. évben felmerült túlkiadás teljes fedezetet lel a »bélyeges vasúti fuvarlevél-űrlapok előállítási költségeinek megtérítése« czímű bevételi rovat alatt elért többletben. A 30. tétel alatt a jogilletékek és díjaknál mutatkozó 5.582 frt 04 krnyi hiteltúllépés ? mely egyedül a nyomtatványok előállítási költségeinek rovatára esik, elkerülhetlen volt, mert az 1^89. évben életbelépett uj pénzügyi szervezet következtében illetékkezelési nyomtatványokkal