Főrendiházi irományok, 1887. XII. kötet • 683-720. sz.

Irományszámok - 1887-714

178 DGCXIV. SZÁM. magyar állam részére átutaltatni és illetőleg a megváltott vonalaknak a magyar állam tényleges birtokába való átmenete napján készpénzben kifizettetni. Ugyancsak a magyar állam javára esnek 1891. évi január hó 1-től kezdve, a nyugdíjalapra vonatkozólag fennebb megállapított módozatok megfelelő alkalmazása mellett a befizetések, hozzájárulások és az átutalt vagyonrész jövedelmei is. Ennek ellenében a magyar állam 1891. évi január 1-ón átveszi a megváltás alá kerülő összes tárgyaknál szolgálatban álló azon nyugbérintézeti tagok összes igényeinek kielégitését, a kiknek szolgálati viszonya 1890. évi deczember 81-ike után bontatott vagy bontatik fel, ugyanabban a mértékben, a melyet a társasági nyugbérajap alapszabályai a nyugbéralap tagjai, illetőleg azok hátrahagyottjai számára megállapitanak ; átveszi továbbá a magyar állam az illető nyugbéresek egyénenkénti átutalása mellett az 1890. év végével már hatályban állott vagyis kiutalványozott 617.012 forint 88 krajczárnyi, azaz: hatszáztizenhétezer tizenkettő forint 88 krajczárnyi nyugbórek 24°/°-át, vagyis 148.083 forint 09 krajczár, azaz: egyszáznegyvennyolczezer nyolczvanhárom osztrák értékű forint 09 krajczárnyi összeget. A szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság által 1891. évi január 1-étől a magyar állam terhére kifizetett nyugbórek, valamint az 1890-ik év végével már hatályban állott nyugbéreknek a magyar állam által átvett részlete tekintetében a nyugdíjalapra vonatkozó fentebbi határozmányok megfelelően alkalmazandók. A mennyiben a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság vagy annak nyugdíj-, illetve nyugbéralapja valamelyik átvett, illetve átutalt hivatalnok, nyugdíjas vagy nyugbóres, illetőleg ezek hátrahagyottjai által igénybe vétetnék, illetőleg fizetésre köteleztetnék, ez esetben a fizetés a magyar állam terhére fog történni. 11. czikk. A végből, hogy a magyar királyi kormány az arad-temesvári vasutat mielőbb megválthassa, a szabadalmazott osztrák-magyar államvasut-társasag meg fogja a szükséges intézkedéseket tenni, illetve az arad-temesvári vasattársaságnál megfelelő módon oda fog hatni, hogy ez a törlesztési terv szerint 1891. évi szeptember 1-én még fenmaradó 16.470 darab 3,294.000 osztrák értékű ezüst forint névértékű elsőbbségi kölcsön-kötvényt soron kivüli kisorsolás, illetve felmondás utján, 1892. évi márczius 1-ón való esedékességgel visszaváltsa. A mennyire a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság az arad-temesvári vasút szóban forgó elsőbbségi kölcsön-kötvónyeit természetben át nem adná, az azok beváltására még szükséges készpénzt az arad-temesvári vasútnak, esetleg a magyar királyi kormánynak osztrák értékben idejekorán rendelkezésére fogja bocsátani. Az összes elsőbbségi kötvényeknek 1892. márczius 1-ón esedékessé váló szelvényeit az arad-temesvári vasút tartozik beváltani, — ennek ellenében a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság az ezen szelvényeknek 1892. évi január 1-től 1892. évi márczius l-ig terjedő időre eső részösszegét az arad-temesvári vasútnak 1892. évi márczius 1-én készpénzben fogja megtéríteni. Továbbá kötelezi magát a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság, hogy az arad-temesvári vasút összes, 11.406 darab részvényét az 1892. évi július 1-én esedékes szelvényekkel együtt legkésőbben 1892. évi márczius 1-én a magyar állam tulajdonába fogja átadni. Ennek ellenében a magyar királyi kormány 1892. évi márczius 1-től kezdve, bezárólag 1958. évi szeptember lwg a szabadalmazott osztrák-magyar állam vasúttársaságnak vagy jogutódjainak, 288.745 forint osztrák értékű évi járadékot, minden év márczius 1-én és szeptember 1-én esedékes, minden állami ós községi, valamint bárminemű más adó, köz-