Főrendiházi irományok, 1887. XI. kötet • 618-682. sz.
Irományszámok - 1887-634
DCXXXIV. SZÁM. 41 Midőn a kiadott »Függelék« hiteles másolatát 1"/. alatt a tisztelt képviselőháznak be- 1*/mutatnám, bátor vagyok egyúttal felemliteni, hogy a tűrje—zala-szent-gróthi-szárnyvonalnak a 2-/. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban kitüntetett vonala a jóváhagyott terv szerint 2'/. 4*8 kilométer hosszú leend, — a pályán előforduló emelkedések, illetve esések a 10°/ 0 o-ot meg nem haladhatják, s az ívsugarak 250 méternél kisebbek nem lehetnek. A szárnyvonalon, mely a fővonal Tilrje állomásból indul ki, két állomás lesz épitendő; nevezetesen Tüske-Szent-Péteren 200 m. hosszban rakodó állomás és Zala-Szent-Gróthon 370 m. hosszban végállomás, tehát átlag 7—8 kilométerre esik egy állomás. Egyébként az e szárnyvonal építésére és üzletére ugyanazon határozmányok mérvadók, a melyek a csáktornya-ukki fővonalra nézve az engedélyokmányban megállapitvák; s ehhez képest az engedélyokmányban 180.000 frtban megállapított építési és üzletberendezési költségek is az 1889. évi XXXV. törvényczikk szerint 30% erejéig, törzsrészvények, 70% erejéig s 75% árfolyam szerint számítandó elsőbbségi részvények kibocsátása utján lesznek fedezendők. A törzsrészvénytőke részbeni fedezésére szolgál a helyi érdekeltség részéről törzsrészvényjegyzések utján biztosított 40.000 forint, továbbá a m. kir. postának az engedély egész tartama alatt ingyen leendő szállítása fejében általam az 1888. évi IV. törvényczikk 4. §-a alapján a postaszállitás megkezdése napjától számítva 50 egymásután következő éven át biztosított 410 forintnyi évi átalány. A most emiitett átalánynak tőkeértéke 7.400 frt, s igy az idézett törvényczikkben előirt maximalis hozzájárulásnak felét sem éri el, — önként értetődvén, hogy ezen hozzájárulás fejében az államkincstár részére szintén megfelelő névértékű törzsrészvények beszolgáltatását kötöttem ki. A helyi érdekű vasúti segélyalapból a szárnyvonal segélyben nem részesül. Van szerencsém egyébként még megjegyezni, hogy a fővonalon a Mura fölött épitett végleges jellegű vashíd 50.000 frtnyi több-költségeiből 15.000 frtot ugyanily összegű törzsrészvény átbocsátása ellenében, a m. kir. államvasutak terhére elvállaltam és pedig azért, mert a hídnak fentartási költségei a helyi érdekű vasút üzletét kezelő m. kir. államvasutakat fogván terhelni^—[az által, hogy fahid helyett vasszerkezetű híd építtetett : a magy. kir. államvasutakat terhelő fentartási költségeknél évenkint jelentékeny megtakarítás lesz elérhető, a mely megtakarításnak tőkeértéke a m. kir. államvasutak javára mintegy 26.500 forintra tehető. Az előrebocsátottak alapján és tekintettel arra, hogy a szárnyvonal megépítését a helyi érdekek, a Mura-hidnak vasszerkezettel végleges jellegben történt felállítását pedig nemcsak a forgalom nagyobb biztonsága, hanem a helyi érdekű vasút üzletét kezelő m. kir. államvasutak pénzügyi érdekei is kellően indokolják, tisztelettel kérem a t. házat, hogy bejelentett intézkedéseimet tudomásul venni s azt hasonló czélból a főrendiházzal is közölni méltóztassék. Budapesten, 1891. évi május hó 8-án. Baross Gábor s. k.," kereskedelemügyi m. Tcir. minister. FÓRENDI IROMÁNYOK XI. 1887—92. 8
