Főrendiházi irományok, 1887. XI. kötet • 618-682. sz.
Irományszámok - 1887-672
DCLXXII. SZÁM. 269 De előnyös ezen módozat a törzsrészvényesek érdekeinek szempontjából is, mert a hiányzó tőke beszerzése czéljából nem 1,173.000 forint, hanem csak 845.000 forint értékű elsőbbségi részvény kibocsátására lesz szükség, s igy előbb remélhetik azon idő bekövetkezését, a midőn a vasút a kisebb számú elsőbbségi részvények kevesebb osztalékát és törlesztését meghaladó tiszta jövedelméből törzsrészvényekre is osztalék jutand. Végül előnyös ezen megoldás a közérdek szempontjából is, mert a mennyiben a hiányzó épitési tőkerészlet nem kötvények kibocsátása utján, a melyeknek biztositására nemcsak a vasút jövedelmei, hanem annak álladéka és tartozékai is lekötendők lettek volna, hanem elsőbbségi részvények kibocsátásával fog beszereztetni — az engedélyokmányban a Vöröstorony-szorosig való folytatás biztositására felveendő kikötések pontos megtartásáért az alakulandó részvénytársaság az egész alaptőke erejéig szavatolni fog s igy a vöröstoronyi csatlakozás, mihelyt az e részben a rumán kormánynyal folyamatban lévő tárgyalások eredményre vezetnek, a csatlakozásnak magyar vonala az államkincstár minden jelentékenyebb megterhelése nélkül és azonnal megépíthető lesz. Mindezek alapján és tekintettel arra, hogy ugy a helyi érdekek, mint a közérdek szempontjából mielőbb megépítendő nagyszeben-feleki helyi érdekű vasút épitési és üzletberendezési tőkéjének biztosítása s ez alapon a vasút engedélyezése a Szeben vármegye törvényhatósági bizottsága részéről az elsőbbségi részvények átvétele iránt hozott határozat jóváhagyásától függ, tekintettel továbbá arra, hogy a szóban forgó vasút engedélyezése és megépítésének biztosítása előtt a már szintén engedélyezés alatt álló felek-fogarasi helyi érdekű vasút sem lesz engedélyezhető és megépithetô, a kérdéses vármegyei határozat jogerőre emelését czélzó s ide mellékelt törvényjavaslat elfogadását tisztelettel kérem. Végül tisztelettel megjegyzem, hogy önként értetik, miszerint az esetben, ha a vonalnak a rumániai csatlakozás érdekében az ország határáig való tényleges kiépítésére sor kerülend, az 1888. évi IV. t.-cz. 1. §-a értelmében a törvényhozásnak előterjesztést teendek. Budapesten, 1891. évi május hó 29-én. Baross Gábor s. &., kereskedelemügyi m. Icir. minister.
