Főrendiházi irományok, 1887. XI. kötet • 618-682. sz.
Irományszámok - 1887-619
DCXIX. SZÁM. 3 megismerkedhessek ; az albirák, mielőtt a járásbiróságoknál önállóan működnének, a törvényszékeknél az igazságszolgáltatás hátránya nélkül megfelelő gyakorlati kiképezésben részesülhessenek; egy járásbíróságnál több járásbiró is alkalmaztathassák; továbbá a törvényszéki elnökök curiai, a törvényszéki és járásbirák kir. itélő táblai birói rangban és fizetésben részesittethetése által szakképzett és kiválóbb munkaerők működése az elsőfokú bíróságok részére kiztosittathassék ; ve'gül a vizsgálóbírói intézmény a törvényszékeknél fontosságához képest szerveztessék. Mindeme rendelkezések pedig a kitűzött czél elérésére egyaránt alkalmasak és időszerűek levének, azokhoz a bizottság hozzájárul. Ezeken és azon kivül, hogy a felügyeleti jognak az ügyészi szervezettel szemben leendő kellő érvényesülése, nemkülönben a kir. ügyészeknek főügyészi helyettesi czímmel és fizetéssel elláthatása s a fegyintézetek, kerületi börtönök és fogházak igazgatására ügyészeknek és alügyészeknek kirendelhetése iránt tartalmaz a törvényjavaslat intézkedéseket; figyelmet érdemelnek az összeférhetlenségnek a birói és ügyészi karra nézve az igazságszolgáltatás követelményeihez mért, de a gyakorlati élet igényeit is tekintetbe vevő újabb szabályozása s a fokozatos fizetéssel járó állások irányában az összlétszámra és rangsorra vonatkozó megállapodások. Miután eme intézkedések — kapcsolatosan azokkal, melyek a magasabb birói és ügyészi állásokra való előléptetést, illetőleg kinevezést bizonyos időn át folytatott működéstől teszik függővé — a birói és ügyészi szervezetre szintén csak kedvező kihatással lehetnek : a bizottság megnyugvását azok iránt is kifejezheti. Érintve még, hogy a törvényjavaslat felhatalmazást tartalmaz az igazságügyminister úr részére az iránt, hogy a jelen törvényjavaslatnak a felügyeletre, az összeférhetlenségre és az együttalkalmazást kizáró viszonyra vonatkozó rendelkezéseit a szükségeseknek mutitkozó módositásokkal a bírósági végrehajtókra rendelettel kiterjeszthesse s szabályozhassa ezek díjazását azon eljárásokra, melyekre az 1871. évi LI. t.-ez. rendelkezést nem tartalmaz: a bizottság a fennebbiek folytán a törvényjavaslat változatlan elfogadását azzal ajánlja, hogy az a tett számitások szerint a f. évre mintegy 38.500 frt jövőre pedig körülbelül 150.000 frt többkiadást vonand maga után, eltekintve a 34. és 35. §§-ból folyó kiadási többletektől, melyek amúgy is az államköltségvetésben lesznek előirányozva s azzal egyidejűleg megállapítva. Budapest, 1891. évi május hó 2-án. Szlávi/ József s. k., bizottsági elnök. Báró Rudnyánsxhy József s. k., bizottsági jegyző. !•
