Főrendiházi irományok, 1887. X. kötet • 550-617. sz.

Irományszámok - 1887-577

58 DLXXVIÍ. SZÁM. A lakáson kivül netán nyújtott egyéb természetbeni járandóságok pénzegyenértéke a fizetésbe beszámitható. IV. FEJEZET. A kisdedóvodák és gyermek-menedékházak felállításának és fentartásának kötelezettsége. 15. §. Minden törvényhatósági joggal felruházott város, úgyszintén minden vármegyei székhelyül szolgáló község, tekintet nélkül egyenes állami adójának mennyiségére és minden község, melynek ugy maga a község, mint a 18. §-ban emiitett adókötelezettek által fizetett egyenes állami adója, együttesen évenkint 15.000 frtot meghalad, tartozik saját erejéből kisdedóvodát, illetőleg kisdedóvodákat állítani és a törvény rendeletének megfelelően fentartani, ha a városban vagy községben óvoda nincs, vagy ha legalább 40 olyan gyermek van, kik a meglevő kisdedóvodákban már el nem helyezhetők, illetőleg a jelen törvény 9. §-a álapján nem helyeztetnek el, és állandó felügyeletben és gondozásban nem részesülnek. Ily kisdedóvoda csak ministeri engedélyivel változtatható át gyermek-menedékházzá. 16. §. Az évi 10.000—15.000 frt egyenes állami adót fizető községek, melyekben legalább 40 gyermek van, kik állandó gondozásban nem részesülnek, állandó gyermek-menedékházak felállítására köteleztetnek; a 10.000 frtnál csekélyebb évi egyenes állami adóval terhelt községek pedig, melyekben legalább 15 állandó gondozásban nem részesülő gyermek van, ideiglenes (nyári) menedékházak állítására köteleztetnek. 17. §. A községeknek a 15. és 16. §-okban megállapított kötelezettsége a pusztákon és a tanyákon levő gyermekek számára szükséges kisdedóvodák vagy menedékházak állitására is kiterjed, a mennyiben ezt a helyi viszonyok megengedik. 18. §. Egyéb vagyon és jövedelem hiányában, ugy a törvényhatósági joggal felruházott városok, valamint a községek is, a kisdedóvoda és gyermek-menedékház felállítása és fentartása czéljából 3%-ot meg nem baladó pótadót vethetnek ki. Ezen pótadó a földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, végié az egyéni bevallás tárgyát képező tőkekamat- és járadékjövedelmek fejében járó tökekamat- és járadékadó után százalékban vettetik ki és behajtásánál a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. törvényezikk rendeletei irányadók, a hátralékok után azonban késedelmi kamatok nem szedhetők. Ezen pótadó fizetésére, illetőleg annak kiegészítésére a 3% mérvéig, valamely községnek és az ahhoz közigazgatásilag csatolt pusztának mindazon lakosa és birtokosa köteleztelik, a kinek ugyanazon községben vagy pusztán levő más, ezen törvény rendelkezéseinek megfelelő kisdedóvoda vagy menedékház fentartásához fizetett járulékai az előző pontban felsorolt és őt azon község vagy puszta kötelékében terhelő államadók 3°/o-át ki nem meríti. A mely községek községi pótadója egyenes állami adóik 20%-át meghaladja, azok csak a belügyminister és pénzügyminister hozzájárulásával vethetnek ki pótadót, kisdedóvoda vagy menedékház czéljaira.