Főrendiházi irományok, 1887. IX. kötet • 520-549. sz.
Irományszámok - 1887-537
1B4 DXXXVII. SZÁM. Kevesebb volt a bevétel : a vételnél 667.483 frt 08 kr., az eladásnál 1,510.071 » 777« » együtt . . . 2,177.554 frt 85Vi kr., több volt a bevétel: a gyártásnál . . . 21.876 » 61 egészben kevesebb mint fönt .... . 2,155.678 frt 247* kr. A vételnél mutatkozó hátramaradás annak tulajdonitható, hogy az 1889. évi dohánybeváltás általában mintegy 14 nappal később kezdődött, minek folytán az osztrák kezelőséget illető magyar dohány egy része 1889. évi deczember hó helyett csak 1890. január havában váltatván be, ennek beváltási ára is csak 1890. évben fog megtérülni. Ugyanezen indoknál fogva a termelési előlegek egy része csak 1890. évben térittetett meg a dohánybeváltás alkalmával. Az eladásnál előállott kedvezőtlen eredmény első sorban onnan ered, hogy a kivitelre eladott nyers dohányért a külföldre való kivitel csökkenése folytán kevesebb folyt be; másodsorban onnan származik, hogy a gyártmányok árainak fölemelése után a belföldi fogyasztás 1889. évben még nem emelkedett az árak fölemelése előtt elért mértékre. Kisebb volt a bevétel továbbá a termelési engedély-illetékeknél, eltekintve a saját használatra való dohánytermelés megszüntetése folytán beállott csökkenéstől is, főleg azért, mert a külkiviteli kereskedés nagymérvű hanyatlása miatt a külkivitelre az előbbi éyeknél sokkal kisebb területen termeltek dohányt. Végre hozzájárult a kedvezőtlen eredmény előidézéséhez még az a körülmény is, hogy az occupait tartományok az ottani dohánygyárak szükségletét legnagyobbrészt saját gyártmányaik által fedezik s igy gyártmányaink onnan mind jobban kiszorulnak. 36. czím. Állami jószágok: előirányoztatott 2,464,419 frt — kr., előiratott . 2,202.115 » 87 V» » kevesebb 262.303 frt 127« kr. A bevételeknél mutatkozó kedvezőtlen eredmény onnan származik, hogy az államjavakat kezelő hatóságok nagy részénél az előirányzott összegek nem folytak be; de mig az ó-budai jószágigazgatóságnál, a zalathnai főbányahivatalnál, a nagyszebeni, a kolozsvári s a kassai pénzügyigazgatóságoknál mutatkozó hátramaradás csak csekélyebb összegeket tüntet fel, addig az aradi s időközben megszűnt szigeti és szegedi [jószágigazgatóságok kezelése alatt állott javaknál a hátramaradás tetemes. Nevezetesen : 1. Az aradi jószágigazgatóság kezelésében álló javaknál 313.068 frt 57 krral kedvezőtlenebb az eredmény, mint előirányoztatott, s e visszamaradást az okozza, hogy a >földgazdasági haszonvételekből« és >uradalmi s egyéb jogok használatából« rovat alatt a lippai uradalomnál 4.135 frt 51 kr., illetve 995 frt 417* krral, a ménes-szt.-annai uradalomnál 10.616 forint 29 kr., illetve 1.007 frt 85 krral, a pécska-kovácsházi uradalomnál 285.465 frt 75 kr., illetve 16.934 frt 977» krral kevesebb folyt be, mint előirányoztatott, s ez indokát abban találja, hogy az év folyamán nagymérvű birtokeladások történvén, az ezen birtokok után előirányzott haszonbér többé a kincstárt nem illette meg; továbbá az italmérési jognak 1890. január 1-től történt megváltása folytán, egyrészt az 1889. évi előírásban benfoglalt 1890. január havi rész leiratott, másrészt pedig azon jogok, melyeknek bérlete 1889. év őszén lejárt, a fentebbi ok miatt 2—3 hóra aránytalanul csekélyebb bér mellett voltak hasznosíthatók.
