Főrendiházi irományok, 1887. VIII. kötet • 436-519. sz.
Irományszámok - 1887-449
84 GDXLIX. SZÁM. 5. §-aiban emiitett teendők elvégzése szakavatott, elfogulatlan, nem közvetlenül a községektől függő közegeket igényel, ezért szükséges a vármegye székhelyén egy m. kir. erdőigazgatóság felállítása, természetesen az érdekelt községek költségén, mely költségek az egyesítve kezelt erdők jövedelmeiből fedezendők. Hogy e költségeket szükség esetén az állam előlegezze, azért javaslom, mert a naszódvidéki községi erdők állami kezelés alá vételét, tehát az erdőigazgatóság szervezését általános nemzetgazdá8zati, tehát állami érdekek is követelik, — mert költségeinek, jelesen az első felállítás költségeinek fedezéséről gondoskodni kell addig is, mig azok rendszeres kezelés utján fedezhetők. Ugy hiszem azonban, hogy ezen előleg legfeljebb az első két év kezelésének végével megtérítve ieend. Az 5. §-hoz. A községek tulajdonjogainak önként érthető folyománya, hogy képviselőik által a közösen kezelendő erdők évenkinti költségvetéseinek, az erdőigazgatóság számadásainak megvizsgálására s megállapítására kellő befolyást gyakoroljanak. A képviselet és az e részbeni eljárás módozatait az 5. §. határozza meg. A 6. §-hoz. A faizási jog gyakorlását azért lehet csak a községeknek közvetlen fentartott erdőkben megengedni, mert bármi.i^aíí faizásnak az egyesítve kezelendő erdőkben való gyakorlása meghiúsítaná, sőt lehetetlenné tenné az ott tervezett okszerű erdőgazdaságot. Az erdei legeltetéstől, az erdőtörvény és az üzemtervek korlátain belül azonban a főleg marhatenyésztésre utalt lakosságot elzárni annyival kevésbbé lehet, mert az ily módon gyakorolva, a rendszeres erdőgazdálkodással megegyeztethető. A 7. §-hoz. Annak folytán, hogy az illető erdők, legelők, havasok községi vagyont képeznek, valamint abból indulva ki, hogy a községek szervezete kivétel nélkül az 1886. évi XXII. törvéuyczikken alapul, a községi vagyonban való haszonvételeknek tehát a faizásnak és cgeltetésnek gyakorlására nézve volt határőrök, illetve azok jogutódai és a község kötelékébe tartozó más lakosok között különbség nem teendő. Azt, hogy a község faizási és legeltetési haszonvételekért általánosan kötelező díjakat állapíthasson meg, az idézett 1886. évi XXII. t.-cz. 112. §-a is megengedi. E díjszabályzat megerősítés végett a törvényhatóság elé terjesztendő a végből, hogy a díjszabályzat törvényszerű megállapítása biztosíttassák, tekintet nélkül arra, mikor nyertek a község egyes lakosai községi illetőséget. Csak méltányos, hogy azoktól, kik a község kötelékébe felvétetnek és ennélfogva a kérdéses haszonvételekben is részesittetnek, ezen haszonvételek értékének és az 1886 : XXII. t.-cz. 14. §-ának megfelelő díj fizetése követeltethessék, nehogy azonban esetleg a törvényhatóság hozzájárulásával is túlzott díjak szabassanak, az adott viszonyok között az illető díjszabályrendelet érvényessége a belügyminister jóváhagyásától tétetik függővé. A 8. §-lioz. Minden félreértés elkerülése végett, jelesen oly czélból, nehogy jelen törvényjavaslat 6. és 7. §-ai akként értelmeztessenek, hogy az egyesítve kezelendő erdők tiszta jövedelméből az egyes községekre eső rész az illető községbeliek között felosztható, a javaslat 8. §-a intézkedik. A 9. §-hoz. A jelen törvényből kifolyó erdőkezelési és rendezési ügyekben a bélyeg- és illetékmentesség kedvezményét hozom javaslatba — azon okból, mert ezen műveletek, és az azok életbeléptetésére szükséges eljárás, közérdekből történnek. A 10. §-hoz. A törvény életbeléptetése a dolog természeténél és az adott viszonyoknál fogva több irányban előintézkedéseket, végrehajtása pedig részletes utasításokat igényel, ennélfogva kérem a törvény életbeléptetésével és az annak alapján szükséges utasítások kiadásával az illető ministereket megbízni. Budapesten, 1889. évi november hó 5-én. Gróf Szapáry Gyula s. k., földmivclésiigyi m. kir. minister.
