Főrendiházi irományok, 1887. VIII. kötet • 436-519. sz.

Irományszámok - 1887-437

22 CDXXXVII. SZÁM. 12. §. A menet- és szállitási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabat­nak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenkint a magasabb osztályban 5 kr., az alsóbb osztályban pedig 3 kr. szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az első rangú vasutakon használatban levő Il-od osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyes czég három kocsiosztályt rendezne be, a közbeneső osztályért, személy- és kilométerenkint 4 kr. díjtétel szedhető be. b) Uti podgyásznál és gyorsárúnál, melyek 10 kilogrammnyi súlytételekre fölfelé kikere­kithetők, 10 kg. és kilométerenkint O40 krnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyász­nál szabad súly nem követelhető. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenkint és 100 kilogrammonkint az I. darabárú-osztályban 0-9o kr., a II. mérsékelt darabárú-osztályban 0-60 kr. és a terjedelmes árúk után l-^o kr. A kőszén, vaskő, só, tűzi és épületfa, trágya, kő, mész és tégla, teljes kocsirakomá­nyokban kilométerenkint és 100 kilogrammonkint legfeljebb 0 ?,o krajczár díjtétel mellett szállítandó. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra nézve a mérsékelt darabárú­osztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az árúk osztályozása s a többi szállitási határozmányok tekintetében, valamint a kezelési és mellékilletékek s végül a hullák, hintók, élő állatok, külön vonatok stb. viteldíjaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fen­nebbi 6. §-ban megállapított tényleges építési és berendezési töke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi ministernek az engedélyes czég rr.eghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatko­zólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokmány határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyes czég a vasút üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intéz­kedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangban legyenek, különösen kötelezi magát engedélyes czég: 1. hogy mindazon kedvezményeket, mélyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalán legalább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek; 2. hogy külföldi czikkre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fog engedé­lyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai czikk után vala­mely közelebb fekvő állomásnál szed ; 3. az adriai kikötők felé irányuló forgalomban az engedélyes czég vonalán mérséklések csupán a hazai kikötő javára fognak engedélyeztetni ; 4. a m. kir. államvasutakon a személydíjszabás tekintetében életbe léptetett új rend­szerhez engedélyes czég saját vonalát illetőleg a saját állomásai közötti forgalom kivételével csatlakozni köteles. 5. Oly viszonylatokban, melyeknél a m. kir. államvasutak érdekelve vannak, engedélyes czég közvetlen díjtételeket csakis a m. kir. államvasutak igazgatóságával egyetértöleg állithat

Next

/
Thumbnails
Contents