Főrendiházi irományok, 1887. VIII. kötet • 436-519. sz.
Irományszámok - 1887-436
CDXXXVI. SZÁM. 5 12. §. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 5 krajczár, az alsóbb osztályban pedig 3 krajczár szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az első rangú vasutakon használatban levő Il-od osztályú, illetőleg .ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyesek három kocsiosztályt rendeznének be, a közbeneső osztályért, személy- és kilométerenként 4 krajczár díjtétel szedhető be. b) Uti podgyásznál és gyorsárúnál, melyek 10 kilogrammnyi súlytételekre fölfelé kikerekithetök, 10 kilogramm-és kilométerenként 0*4o krajczárnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabadsúly nem követelhető. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. db. árú osztályban 0*9o kr., a II-ik mérsékelt db. árú osztályban 0*60 kr. és a terjedelmes árúk után l'go krajczár. A kőszén, vaskő, só, tűzi és épületfa, trágya, kő, mész és tégla, teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 0"5o krajczár díjtétel mellett szállítandó. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra nézve a mérsékelt darabárúosztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az árúk osztályozása s a többi szállítási határozmányok tekintetében, valamint a kezelési és mellékilletékek s végül a hullák, hintók, élő állatok, külön vonatok stb. viteldíjaira nézve a magy. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 6-ik §-ban megállapított tényleges épitési és berendezési töke 7°/o-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi ministemek az engedélyesek meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokmány határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyesek a vasutüzletet mindenkor olykép fogják vezetni, hogy díjszabási intézkedéseik a hazai ipar és termelés érdeke'ivel összhangban legyenek. Ezen czélból engedélyesek különösen kötelezik magukat: 1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre nézve engedélyeznek, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogják, ha ezek saját vonalukon legalább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek ; u 2. hogy külföldi czikkre soha alacsonyabb díjtételt avagy díjrészletet nem fognak engedélyezni, • mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásnál szednek; 3. az adriai kikötök felé irányuló forgalomban az engedélyesek vonalán mérséklések csupán a hazai kikötő javára fognak engedélyeztetni; 4. a m. kir. állam vasutakon a személy-díjszabás tekintetében életbeléptetett új rendszerhez engedélyesek saját vonalukat illetőleg, a saját állomásaik közötti forgalom kivételével, csatlakozni kötelesek ; 5. az átmeneti forgalomban felállítandó tariffák jogát engedélyesek a m. kir. államvasutak igazgatóságára kötelesek ugyan átruházni, mindazonáltal biztosittatnak engedélyesek, hogy ezen átmeneti forgalomban a fennebbiek szerint a m. kir. államvasutak igazgatósága által meg-
