Főrendiházi irományok, 1887. VIII. kötet • 436-519. sz.

Irományszámok - 1887-453

GDLIII. SZÁM. 121 V. Mielőtt a részletes indokolásra térnék át, kötelességem a törvényhozás tájékozása végett a jelen javaslat tartalmára vonatkozólag arra nézve felvilágosítást adni, hogy a kir. Ítélőtáblákra, illetőleg elnökeikre ruházandó felügyeleti jog, továbbá a kir. Ítélőtábláknak az alsóbb biróságok ügyvitelére kiható ellenőrző jogköre ennek a javaslatnak a keretébe miért nem vétetett fel. Ennek oka az, hogy — miként ezt már a törvényhozás szine előtt tett nyilatkozataimban több ízben emiitettem, — épen a kir. Ítélőtáblák új szervezésének az egész birói organismusra kihatása következtében, továbbá az elsőfokú biróságok megerősítése és bírósági szervezeti alaptörvényeinkben a kir. táblák szervezése után mindenesetre élénkebben érezhető némely hiánynak pótlása czéljából elkerülhetlenül szükségessé vált a birói és ügyészi szervezet módosításáról javaslatot előterjeszteni. Helyesebbnek tartottam tehát, ha a felügyeleti jog és ügyviteli ellenőrzés — mely eddig csak nagyon töredékes szabályozásban részesült — az egész birói és ügyészi szervezetre kiható összefüggő szerves rendezésben nyer megoldást. A jelen javaslatban pedig, a mely a kir. Ítélőtáblákról és kir. főügyészségekről szól, csak ezekre szorítkozva elszigetelten és a szerves összefüggésből kiszakitva lehetett volna a felügyeleti jogot és ügyviteli ellenőrzést szabályozni, mit mindenesetre kerülni kell, ha semmi akadálya sincs az egész birói és ügyészi szervezetre kiható rendszeres összefüggő szabályozásnak. Ugyancsak a kérdéses javaslat számára tartottam fenn az összlétszámnak (concretalstatus), a fizetési fokozatokba való előléptetésnek, a hasonrangú, de különféle állásokba való áthelyezés esetében a szerzett rangsor és fizetési fokozat biztosításának és még számos más kérdésnek az egész birói és ügyészi szolgálatra kiható általános szabályozását is. Mindazáltal, ha a jelen törvény hatálybalépteig, a felügyeleti jognak stb. törvényhozási szabályozása nem volna lehetséges : a 27. §-ban azért kértem tágabb keretű felhatalmazást, hogy a szükséges intézkedéseket ideiglenesen rendeleti utón tehessem meg. Végül, hogy a törvényhozás a tervezett reformnak pénzügyi oldaláról is tájékozást szerezhessen, a ma meghatározható adatok alapján tett valószínűségi számitás eredményét a Il.-vel jelzett mellékleten terjesztem elő. 11. melléklet. E kimutatás rendeltetése, hogy a törvényhozást tájékozza, és e törvényjavaslat végrehajtásának valószínű költségeit előtüntesse. Természetes, hogy az abban foglalt tételekre a törvényhozás határozatát nem kérem. VI. Az 1. §. a tizenegy kir. Ítélőtáblának székhelyeit, a 2. §. azoknak kerületeit hatá- 2. §. rozza meg. Az általános szempontokat, a melyek ugy a székhelyek kijelölése, mint a kerületek megállapítására befolyással voltak, fönnebb III. és IV. alatt emeltem ki. A törvényhozás tájékozása czéljából a III. alatti mellékletben tisztelettel előterjesztek m. alatti oly táblázatot, mely az egyes kir. ítélőtáblák és a kerületökhöz tartozó törvényszékek és járás mê,lèkl

*

tbiróságok területi és népességi arányát, a. szervezendő kir. tábláknak az 1888-iki adatok alapján kiszámított ügyforgalmát, minden egyes törvényszéknek és járásbíróságnak a kir. táblai székhelytől való tényleges és a kerületben levő összes bíróságoknak átlagos távolságát tünteti ki. A kir. Ítélőtáblák hatáskörének taxativ meghatározása mellőzhető. A jelenleg érvény- 3 §. ben levő, de kétségtelenül ideiglenes jellegű polgári és bűnvádi perjogunk alapján ugyanis fölösleges volna a különböző törvényekben és rendeletekben foglalt hatásköri intézkedéseket Összefoglalni. FŐRENDI IROMÁNYOK. VIII. 1887-92. 16