Főrendiházi irományok, 1887. VII. kötet • 377-435. sz.
Irományszámok - 1887-426
CDXXVI. SZÁM. 426. szám. (LT. ÜLÉS. 651. 1) JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház pénzügyi bizottságának ,,a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Az 1881. évi XLIV. és az azt kiterjesztő 1887 : III. törvényczikk alapján az 1895-ik évig 38 iparág részesittethetett, illetőleg részesíthető mentességben az állami és községi keresetadó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója és a jövedelmi pótadó alól. Eme mentességen kivül a gyári telkek megszerzése és a részvénytársaságok alakulása körül engedélyezett bélyeg- és illetékmentesség és a tisztátlan sónak kedvezményezett áron kiszolgáltatása mellett 191 ipari és 271 mezőgazdasági vállalat részben keletkezett, részint fejlődésében támogattatott. Egyrészt mivel az adózási mentességben rejlő kedvezmény az évekkel folyton apad, másrészt az érintett törvényczikkekkel kilátásba helyezett kedvezmények sok fontos és nálunk meghonosítani kívánatos iparágakra vagy épen nem, vagy pedig, — mint a posztófonó, posztószövő és pamut vagy kenderszövő gyárakra, — bizonyos, a gépészeti berendezés magasabb méretéhez kötött feltételek mellett terjeszthetők c^ak ki: a kérdéses törvények a hozzájuk kötött várakozásnak immár alig felelnek meg. Ennek tudatában terjeszti elé a kormány a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot. Ez első sorban több fontos iparágakra kiterjesztve és általánosítva a kormány részére felhatalmazást tartalmaz, hogy az eddigi adózási és egyéb kedvezményeket 15 évi maximalis határidőre 1890—1899-ben megadhassa, illetőleg az eddig gyámolitott iparágakra meghosszabbithassa. Ezen kivül a törvényjavaslat az átiratási illetékek és díjak elengedését nemcsak a gyári telkekre, hanem az esetleg ott már fennálló épületekre és a községi átiratási illetékekre, a bélyeg-és illetékmentességet pedig a részvénytársaságok részvénytőkéje megnagyobbitására és tőke-felemelésére is biztosítja ; a gyárak számára a kisajátítási jogot a községi telkekre kiterjeszti s a gyárak épitésére, vagy nagyobbitására szükséges anyagok és gépek szállítására nézve felhatalmazást ad a kereskedelmi ministernek, hogy azokat az állam- és az állami biztosítást élvező vasutakon önköltségen szállíttathassa. Figyelemmel a hazai ipar fejlesztésének szükségességére, s arra, hogy egyrészt a jelzett kedvezmények támogató és serkentő hatálya kétségtelen, másrészt azok körültekintő és gondos engedélyezése mellett az államra nagyobb áldozatok, mint a milyenek közhasznú és új adóalapot teremtő vállalkozásoknak indokoltan megadhatók, nem rovatnak: a bizottság hozzájárul a kérdéses törvényjavaslathoz és annak változatlan elfogadását tiszteletteljesen ajánlja. Budapesten, 1890. évi márczius hó 24-én. Gróf Ziehy Ferencz s. k., bizottsági elnök. Báró Budnyánszky József s. k., bizottsági jegyző.
