Főrendiházi irományok, 1887. VII. kötet • 377-435. sz.
Irományszámok - 1887-378
CCGLXXVIÍI. SZÁM. 27 délyesnek a saját vonalára kijáró díj-részletkint a m kir. államvasutaknak az üzletkezelési szerződés alapján fizetendő önköltségi illetékek levonása után is, kocsinkint legalább 1 frt maradjon. 6. Oly viszonylatokban, melyeknél a m. kir. államvasutak érdekelve vannak, engedélyes közvetlen díjtételeket csakis a m. kir. államvasutakkal állithat fel, illetve kötelezi magát, hogy ilyeneknek felállításához a m. kir. államvasutak kívánságára mindenkor hozzá fog járulni. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 7-ik § ban megállapított tényleges épitési és berendezési tőke 7 százalékát meghaladja, jogában áll and a kereskedelemügyi ministernek az engedélyes meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőié^ leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokmány határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. 13. §. Az előző §. értelmében meghatározott díjszabási tételek engedélyes által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik vagy mindkét irányában, minden szállitási távolságra egyenlően vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállíthatok. Az ekként leszállított díjszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal a felemelés csak a szabályszerű kihirdetés napjától számított három hó múlva lép hatályba. Minden szállitási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban, ugyanazon feltételek alapján, mindenki egyaránt részesítendő. 14. §. Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkívüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi ministernek azok fuvardíjait a drágaság tartamára az engedélyokmányi legmagasabb díjtételek felére leszállítani. 15. §. A katonaság és a katonai javak leszállított díjtételekkel szállitaiidók és pedig egyrészt a es. és kir, közös hadügyi minister és a magyar királyi honvédelmi minister, másrészt a vasútigazgatóságok közt 1877. évi szeptember 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január 1-én hatályba lépett katonaszállitási díjszabás és annak függeléke alapján. A katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények ezen engedélyezett pályára is érvényesek lesznek. A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek és végül a fegyenczek szállítása tekintetében is. Az engedélyes köteles alkalraazkodui a katonai szállításokra vonatkozó szabályzathoz, s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállításhoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegítés és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasúti kocsik használata szabályoztatnak. Köteles továbbá az engedélyes azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasúti osztályokra s azoknak béke idején új építkezésekhez, vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügy ministerium által kiadattak, vagy megállapittatni fognak. Háború és mozgósítás esetén köteles az engedélyes a szabadságosokat és tartaléko4*
