Főrendiházi irományok, 1887. VII. kötet • 377-435. sz.
Irományszámok - 1887-417
CDXVII. SZÁM. 209 e gy végleges nyugalmi állapotnak, mely ezentúl teljes megbízhatóságot nyújt, hanem csupán egyik szeme ama geológiai jelenségek hosszú lánczolatának, melynek vége beláthatatlan, messze időkbe elnyúlik. Súlyosabbá teszi a helyzetet az a körülmény, hogy épen a szegedi szakaszon a folyó szerfölött éles kanyarulatot képez és egyszersmind szorulatban van. A kettő közül egyik is elegendő arra, hogy a part mentén nagy medermélységek keletkezzenek s a mederfenék mozgásba jöjjön. Az imént felhozott körülményeknek a fölismerése első sorban azt a meggyőződést érleli meg, hogy minden törekvésnek oda kell irányulnia, hogy a Tisza folyó medrének mélyebb részébe kifutó laza homokréteg megmozgatása, a mennyire lehet, megakadályoztassék Erre a czélra a bizottság a jegyzőkönyvben bővebben körülirt nagy mérettí kőhányásnak a létesitését és állandó föntartását hozza javaslatba, mely kőhányás hivatva lesz arra, hogy a mederbe kifutó s ott mintegy nyilt sehet képező homokréteget a viz támadásai ellen megvédje, másrészt pedig arra, hogy a partfal mellett előtér képződésével a folyó sodrát lehetőleg távol tartsa. — A javasolt kőboritás nem csupán a partfal megsüppedt szakasza előtt szükséges, hanem mindama szakaszokon is, melyek a most megejtett vizsgálat szerint hasonló sorsnak vannak kitéve, sőt egyik ponton, a Stefánia-sétány előtti vizmeritő-lépcso körül, ez a kőboritás még sürgősebb, mint a megsüppedt s most már félig lebontott partfal előtt. — A megsüppedt partfal helyreállítása körül követendő építési módozatnak megállapítása a bizottság egyik főfeladatát képezvén, ez iránt előterjesztendő javaslatunk indokolására és támogatására már előzetesen is az idevágó körülmények részletesebb megvilágítását tartom szükségesnek. — Ugyanis a szegedi part mentén fenforgó talajviszonyok a fentebb elmondottak szerint annyira súlyosak és építésre oly rendkívül kedvezőtlenek, hogy ottan partfalnak az építése csupán abban az egy esetben indokolható, ha ilyen partfalra elkerülhetetlenül szükség van; mert föltétlenül biztos és mozdulatlan partfal, azon a helyen csakis ugy építhető, ha annak az alapja beleér a már több ízben emiitett mozgó homokréteg alatt levő megbízható kemény agyagba, abba a rétegbe ugyanis, a melyen mindkét hídnak az oszlopai állanak. Ámde az ilyen mélységre való alapozás, mely már a pneumatikus eljárást követeli, arra a kicsiny darabra is, mely most kerül szóba, oly tetemes költséggel járna, mely semmi arányban sem állana a fal czéljával és hasznával. — A fal czélja és haszna több szempont alá esik. — Folyószabályozás szempontjából a partnak faltesttel való határolása soha sem mondható elkerülhetetlenül szükségesnek. A part biztosítandó a megtámadás, az alámosás ellen — gondoskodnunk kell, hogy a medernek állandósított határa legyen, hogy a folyó vize szabályosan lefolyhasson — de mindezekhez még nem kell partfal, mindezeket el lehet érni sokkal egyszerűbb és olcsóbb eszközökkel, a mint elérjük más folyószakaszokon, partburkolások, párhuzam-müvek- és hasonló építményekkel. — Az árvízvédelem szempontjából a partfal, melynek koronája különben is több méternyire az árviz szine alatt fekszik, természetesen szintén nélkülözhető; ez bővebb magyarázatra nem is szorul. — Még leginkább érdemel figyelmet a forgalom követelménye, leginkább hivatva van a partfal a vizi és a szárazföldi forgalomnak kölcsönös közvetítésére. Azonban erre a czélra is csak ottan kell okvetetlenül partfal, a hol hajókon érkező nagy terhek a part szélén felállítandó darúgépek és egyéb emelőszerkezetek segítségével hozandók a szárazföldre, vagy viszont emerről a vizre. Minden egyéb esetekben itt is sokkal egyszerűbb és olcsóbb eszközökkel lehet boldogulni. Sőt az u. n. apró forgalom — a vásári forgalom — részére legalább ott, a hol az év folyamán nagy vizszinkülönbségek merülnek föl, épen a vertikális fal az, mely a forgalomnak a legkevesebb kényelmet nyújtja. — Hátra van még egy tekintet, mely a bizottság figyelmét szintén nem kerülte el: az aesthetika követelménye, mely a fenforgó kedvezőtlen talajviszonyok között és a szegedi forgalom természete mellett emeletes partfalnak a létesitését talán egyedül bimá támogatni. — Azonban a bizottság a szerkezeti nehézségek és a vele járó pénzáldozatok, valamint a helyi forgalmi viszonyok megfontolása után nem volt abban a helyzetben, hogy ezeknek kárára az aesthetikai szempontot helyezze FŐRENDI IROMÁNYOK. VII. 1887-9Î. 47
