Főrendiházi irományok, 1887. VI. kötet • 322-376. sz.
Irományszámok - 1887-333
CCCXXX1II.SZÁM. 73 nézetben van, hogy vannak közjövedelmek, melyeknél ki nem kerülhető az átalányozási rendszer, miután állítólag igen nehéz évenkint kiszámítani a százalék szerinti quótát. Nem gondolunk arra, hogy végre nem hajtható indítványokat tegyünk s ennélfogva készséggel meghallgatjuk, hogy miben rejlik nehézsége a szállítási adóból, a fuvarlevelekbői stb. folyó jövedelmek kiszámításának. Addig azonban ragaszkodunk elvünkhöz, melyet az átalányozásra és százalék-megállapitásra vonatkozólag kifejeztünk. A hadmentességi díjra vonatkozó javaslatunk tekintetében a magyar orsz. bizottság az 1880-ik évi törvényre utalt, mely a hadmentességi díjból folyó jövedelmet a percentuatióból kivonván, külön czélnak tartja fenn. Az idézett törvény azonban az 1887. évben jogilag érvényét vesztette és törvény erejét csakis ideiglenes törvényes határozatok alapján tartotta meg addig, mig annak helyébe az a törvény fog lépni, a melyen az országos bizottság épen most dolgozik. A hadmentességi díjra vonatkozó intézkedés pedig, nézetünk szerint, azok közé tartozik, mely minden tizedik évben módositás alá kerül. Elismerjük, hogy nuntiumunk, azon körülménynél fogva, hogy két bekezdés nem következett pontosan egymás után, a t. magyar orsz. bizottságot azon felfogásra jogosíthatta, mintha a horvát országos bizottság az italmérési jövedelemből alapot akarna teremteni. Ily indítványra akkor sem gondoltunk, most sem gondolunk, hanem javaslatba hozzuk, hogy az italmérési adójövedelem, ha a regalejog beváltásából felesleg maradna, ugy mint Horvát- és Szlavonország minden jövedelme, percentuatiónak vettessék alá. Az illető előlegekre vonatkozólag tett indítványunk, ha azokra szükség volna, a földtehermentesitési eljárásban talál analógiát és a magyar küldöttséggel együtt azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a szóbeli tárgyalások oly módozatot fognak eredményezni, hogy ez által az általunk tett követelések teljesíthetők lesznek. A tisztelt magyar országos bizottság ama nyilatkozatával szemben, hogy nincs megbízása arra, hogy üzenetünkben kifejtett némely javasFÓRBKDI IROMÁNYOK. VI. 1887-M. 10