Főrendiházi irományok, 1887. VI. kötet • 322-376. sz.
Irományszámok - 1887-333
CCCXXXIII.SZÁM. Hogy a mennyiben azonban Horvátország és Szlavónia eddig nem voltak képesek a közös állam minden igényeinek megfelelni, egyéb okokon kivül felemlíthető, hogy a közös állam oly bizonyára hasznos, szükséges, sőt elkerülhetlen kiadások fedezését vállalta magára, melyek abbanhagyása esetén Horvátország és Szlavónia a közös állam iránti kötelezettségeinek, ha nem is teljes mértékben, de mindenesetre inkább megfelelt volna, mint eddig. Midőn Magyarország a kiegyezési törvény értelmében tartozik a közös kiadások fedezetlen részét magára vállalni, azon megjegyzést koczkáztatjuk, hogy ez esetben még sem a magyar királyság viseli e költségeket, hanem a közös állam, melynek Horvátország és Szlavónia részesei és melyek a Magyarországgal közös terheket nemcsak közösen érzik, hanem határozott formában viselik is. Horvátország és Szlavónia hozzájárulásáról ugy a monarchia, mint a magyar korona országainak közös szükségleteinek fedezésére az 1868. évi kiegyezés azt határozta, hogy azokat Horvátország és Szlavónia adószolgáltatásához képest és olyképen tartozik fedezni, hogy Magyarország nyers jövedelme szembeállittatik Horvátország és Szlavónia nyers jövedelmével és ezen szembeállítás alapján állapítandó meg Horvátország és Szlavónia hozzájárulásának aránya. A mióta a határőrvidék Horvátországgal egyesittetett, a kiegyezés emiitett határozatai a régebbi határőrvidékre épp ügy vonatkoztak, mint a többi kiegyezési határozmányok. Ennélfogva a praecipuum nem vonatkozhatik a határőrvidékre s kellemesen tapasztaljuk, hogy e tekintetben az igen t. magyar küldöttséggel egy véleményen vagyunk, a nélkül azonban, hogy mindazon okokat, melyeket a küldöttség nagyrabecsült renuntiuma kifejt, behatóbban birálat tárgyává tennénk. De éppen azért adunk abbeli meggyőződésünknek kifejezést, hogy a praecipuumra vonatkozó indokolásának súlya épp annyira döntő lesz, mint ma. A ki az igen t. küldöttség 6. renuntiumát olvassa, hacsak más utón nem szerzett tájékozást, azt a nézetet kénytelen vallani, hogy a