Főrendiházi irományok, 1887. VI. kötet • 322-376. sz.
Irományszámok - 1887-333
CCCXXXIII SZÁM. másodikára, t. i. azon arányra nézve, melyben Horvát-Szlavonországok közjövedelmei, egyfelől a közösügyi, másfelől az autonom beligazgatási költségek fedezésére fordítandók. Ezen feladat ismét két. részre oszlik. Ugyanis : először szabatosan meg kell állapítani Horvát-Szlavonországok közjövedelmeinek azon nemeit, melyek a kétczél közti felosztás tárgyát képezik; azután pedig másodszor megkell állapodni azon arányra nézve, melyben ezen felosztásnak egyfelől a közösügyi, másfelöl az autonom beligazgatási költségek közt meg keilend történni. Igen helyesen jegyzi meg a t. horvát-szlavón országos bizottság, hogy >az előhaladott közigazgatás — és ma csakis ilyen közigazgatás állhat fenn — évről-évre újabb és újabb szükségleteket okoz és kiadásokat igényele, valamint az is a tapasztalat által igazolt tény, hogy »kisebb országok közigazgatása aránylag költségesebb szokott lenni« ; fölteszi azonban a magyar országos bizottság, hogy a t. horvát-szlavón országos bizottság ezen helyes tételeket nemcsak az általa képviselt országokra, hanem Magyarországra nézve is érvényeseknek el fogja ismerni. Magyarország is jelenleg fejlődésének oly korszakát éli, melyben nemcsak a többi előbbre haladott európai államokkal lépést tartani, hanem egyszersmind hosszú hátramaradásnak, sok évtized mulasztásainak következményeit helyre kell hoznia. Hogy azonban e feladatának — erejének könnyen végzetessé válható túlfeszitése nélkül — megfeleljen : a haladás ugy az anyagi, mint a szellemi téren csakis fokozatos lehet és habár nem végleg, de legalább egy időre le kell mondanunk nem egy intézkedésről, mely az ország fölvirágoztatása érdekében nemcsak kívánatos, hanem szükséges is volna. A magyar országos bizottság tehát nem vél méltánytalan dolgot kívánni, midőn a t. horvát-szlavón országos bizottságról fölteszi, hogy ő a maga részéről is ugyanezen tekinteteket fogja szemmel tartani és követeléseinek zsinórmértéketil nem fogja azt tekinteni, a mi Horvát-Szlavonországok érdekében kívánatos, hanem azt, a mi az adott körülmények közt valósitható. És midőn teljesen jogosultnak tekintjük a t. horvát-szlavón országos bizottság azon álláspontját, mely