Főrendiházi irományok, 1887. VI. kötet • 322-376. sz.
Irományszámok - 1887-333
CCCXXXIII. SZÁM. 35 kelt s az 1884. évben az országgyűlés által ezen országok törvényei közé iktatott legfelsőbb kir. leiratok a határőrvidéknek vallás- és közoktatási czélokra rendeltek és biztosítottak. Ezen országos bizottság jól tudja, hogy másrészről fontos és tényleg jelentékeny közös szükségletek neki minden tekintetet és egyenlő áldozatkészséget parancsolnak s kész is lesz az egyik és másik összeg meghatározásánál ezen követelménynek lehetőség szerint minél jobban megfelelni, remélvén, hogy okszerű pénzügyi politika, az állam pénzügyeit a milyen szerencsésen megkezdte, végleg is fogja rendezni, s hogy talán épen nem távoli j obb idők meg fogják engedni, hogy a tetemes hadi áldozatok kevesbüljenek. De ezen országok a közös kiadásokhoz nagyobb hozzájárulási összeget csak akkor lesznek képesek előteremteni, mikor itt a még szükséges beruházások fognak megtétetni s mikor jó közigazgatás segélyével a nép a műveltség azon fokára lesz hozva, mely őt képessé fogja tenni a befektetett beruházásokat minél jobban kihasználni. A felsoroltakból világos, miért tekinté az országos bizottság magát felhatalmazva arra, hogy mindenekelőtt az autonom szükségletek érdekét képviselje, s miért van biztos reménye, hogy a tisztelt magyar országos bizottság neki e tekintetben kezére fog járni. Az autonom szükségletek fedezésére szolgáló százaléki arány ezen országos bizottság véleménye szerint az egész Horvát- és Szlavohországokra a volt határőrvidék szokott kivétele nélkül terjesztendő ki. A polgárosított határőrvidék ugy politikai, mint pénzügyi közigazgatása a volt polgári Horvátország közigazgatásával teljesen egyesittetett ; a polgárosított határőrvidék jövedelmei oly határozottan ismeretesek, mint a polgári Horvátország jövedelmei s egyike sem áll fenn azon okoknak, melyek pár évvel ezelőtt tanácsolták, hogy a polgárosított határőrvidék autonom szükségletei fedezésére átalányösszeg állapíttassák meg. Egyáltalában az átalányozás rendszere csak akkor igazolt, mikor az ügynek belső legyőzhetlen nehézségei más kibúvót nem engednek, mind oly egyezség, melyből határozottság helyett vak véletlen, biztos számitás helyett veszedelem látszik ki, hogy 5*