Főrendiházi irományok, 1887. VI. kötet • 322-376. sz.
Irományszámok - 1887-337
CCCXXXVII. SZÁM. 167 Ez a körülmény figyelmemet ki nem kerülvén, az ország pénzügyi helyzete által parancsolt takarékosság követelménye által előirt kötelességet teljesitek akkor, a midőn a jelen törvény, javaslatnak a betétszerkesztés egyszerűsítését, s ennélfogva egyszersmind a költségek kevesbitését czélzó intézkedésein felül a törvényjavaslat 13-ik §-ában indítványozom, hogy a betétszerkesztéshez telekkönyvvezetők és segédtelekkönyvvezetők helyett telekkönyvi vizsgát tett írnokok vagy telekkönyvvezetői minősitéssel biró díjnokok is alkalmazhatók legyenek. Az ekként alkalmazandó Írnokok és díjnokok működési körét azért szükséges rendeleti utón való tüzetesebb szabályozás tárgyául fentartani, mert az ily telekkönyvi vizsgát tett Írnokokat, illetőleg telekkönyvvezetői minősitéssel biró díjnokokat mindjárt eleinte a betétszerkesztésnél előforduló telekkönyvvezetői teendők önálló ellátásával megbízni nem lehet, hanem e téren való alkalmaztatásuk kezdetén a telekkönyvvezetők mellett, illetőleg a betétszerkesztő bizottságoknál a bizottságban alkalmazott biró mellett ennek felügyelete és ellenőrzése alatt működnének, önálló működési körrel pedig, és pedig eleinte kisebb községekben, csak a kellő gyakorlat elsajátításának kimutatása után ruháztatnának fel. Ezen intézkedés által a telekkönyvvezető, illetve a bizottság a sok időt igénybe vevő könnyebb teendőktől felmentetvén, idejét a nehezebb teendőkre fordíthatná, és ez által a betétszerkesztés ideje mindenesetre tetemesen megrövidíttetnék ; mely körülmény azt is eredményezné, hogy a betétszerkesztés, a mennyiben annak tartama csekélyebben javadalmazott közegek közreműködése mellett rövidíttetnék meg, kevesebb költséggel járna; de a mi szintén kiváló figyelmet érdemel, ily módon gyakorlatilag oly egyének neveltetnének, a kik közül a betétszerkesztés fokozatos munkába vételére alkalmas segédtelekkönyvvezetők biztos alapra támaszkodva lennének kinevezhetők. 14. és 15. §§. Az 1886 : XXIX. t.-cz. 31. és 39. §-ai szerint a betétek szerkesztésére kiküldött telekkönyvvezetői és a betétszerkesztŐ-bizottság helyszíni működésüknek határidejét oly módon tartoznak kitűzni, hogy egyfelől az értesítésnek elküldése, illetve a hirdetménynek közzététele, másfelől pedig a helyszíni működés határidejének kezdete közé legalább 30 napi határidő essék. Az eddig szerzett tapasztalat szerint ez a hosszú időköz n«m szükséges, és a betétszerkesztési munkálat folytonosságát szerfelett nehezíti; mert a helyszíni működést megelőző munkálatoknak bevégzését oly hosszú idővel a helyszíni határidő megkezdése előtt meghatározni nem lehet, az előző munkálatok befejezése és a helyszíni működés megkezdése előtt közbeeső idő pedig nem használható fel oly czélszerűen, mint ha a határidő megrövidítésével mód nyújtatnék arra, hogy e gye gy községben a betétszerkesztés munkálata lehetőleg hosszabb félbeszakítás nélkül legyen folytatható. Ezen indokokból az 1886-ik évi XXIX. t.-cz. 31-ik §-ában foglalt határidőnek 8 napra, ugyanazon törvény 39-ik §-ában foglalt határidőnek pedig 15 napra való megrövidítését hozom javaslatba ; a mi ellen aggály annál kevésbbé foroghat fenn, mivel a tapasztalat adatai szerint a helyszíni működés a kisebb községben is heteken át tart, és igy ha a helyszíni működés megkezdésének határideje rövidebb időközök hagyása mellett tűzetik is ki — a helyszíni működés tartama alatt jogi érdekének megóvásáról gondoskodni mindenkinek módjában áll. A 15. §. rendelkezését szükségessé teszi az a körülmény, hogy a betétszerkesztéssel kapcsolatos ama tulajdonjogi bejegyzések eseteiben, melyek után a törvény szerint vagyonátruházási illeték fizetendő, ezen illeték kellő kiszabhatása végett a jogügylet tárgyában létrejött okiratok másolatai a krr. adóhivatalhoz áttehetők legyenek. 16. §. Az 1886: XXIX. t.-cz. 45. §-a szerint a telekkönyvi tulajdonos halála anyakönyvi kivonattal lévén igazolandó, a törvény e részben hézagos, a mennyiben eltűnt egyén elhalá-
