Főrendiházi irományok, 1887. V. kötet • 255-321. sz.
Irományszámok - 1887-282
96 CCLXXXII. SZÁM. Az év folyamán póthitelek és felhatalmazások alapján engedélyeztetett: bevétel 81.701,574 frt 167» kr. kiadás . 27.824,235 > 60 > fölösleg .....' 53.877,338 frt 56 V» kr.. minélfogva a végleg megállapított költségvetés 1887-re tett: bevételben 409.959,925 írt 167* krt, kiadásban '. 378.107,380 > 60 > fölöslegben . . ."" 31.852,544 frt 567» krt. A költségvetési törvény alapján előirt, illetve utalványozott összeg tett: bevételben 334.800,043 írt 387« krt, kiadásban 347.920,545 > 097* > hiányban ..." 13.120,501 frt 71 krt, azaz: az előírás eredménye, szemközt az 1887. évi XII. t. ez. 4. §-ában előirányzott hiánynyal 22.024.794 frt — krral, kedvezőbb . . . 8.904,292 frt 29 krral. A póthitelek és felhatalmazások alapján előiratott: bevételben 46.588,893 frt 77 kr. kiadásban 20.717,460 > 077» > fölöslegben . . . 25.871,433 frt 697» kr., azaz : az előírás eredménye, a póthitelek és felhatalmazások alapján kitüntetett 53.877,338 frt 567» kr. fölösleggel szemben kedvezőtlenebb . . . 28.005,904 frt 87 krral. Az 1887. évet megillető összes bevételi és kiadási elöirás tett: bevételben 381.388,937 frt 157» krt, kiadásban 368.638,005 > 17 > fölöslegben . . . 12.750,931 frt 987. krt, azaz: az elöirás eredménye, szemközt az előirányzat fölöslegével . 31.852,544 frt 567» krt. kedvezőtlenebb . . .19.101,612 frt 58 krral. A felsorolt számadatok szerint tehát a közigazgatási elöirás és utalványozás összes eredménye az előirányzattal szemben kerek számban 19 millió forinttal kedvezőtlenebb. De ha ezen kedvezőtlen eredmény okait közelebbről vizsgáljuk, arra a tapasztalatra jutunk, hogy a mutatkozó eltérés azért állott eö, mert a kormány a törvényhozás által megszavazott kölcsönökből 3S. 112,000 frtot nem Irealizált. Ha ezt az összeget leszámítjuk, akkor kitűnik, hogy az 1887. évi kezelés eredménye 16 millió forinttal kedvezőbb. Ezen eredményből 8.904,000 írt esik a költségvetési törvény, és 7.100,000 frt a póthitelek és felhatalmazások alapján nyugvó kezelésre. Az első benyomás tehát, melyet államháztartásunk kezelésének föeredményei reánk gyakoroltak, igen kedvező volt. De nem változott meg véleményünk a zárszámadás részletes megvizsgálása után sem. Mert ámbár eljárásunk folyamán nem hagytuk figyelmen kívül azon körülményt sem, hogy a törvényhozás által a nagymérvű túlkiadások elkerülése és a szükségletek megfelelő elöirányozása tekintetében hozott határozatok az 1887. évi államháztartás eredményeinek alakulásánál már teljes mértékben érvényesítették hatásukat, és ennek következtében a kormány pénzügyi gazdálkodásának megítélésénél sokkal szigorúbb mértéket véltünk alkalmazandónak: tárgyalásaink folyamán mégis arra a meggyőződésre jutottunk, hogy államháztartásunk kezelése minden tekintetben kiállja a kritikát.
