Főrendiházi irományok, 1887. IV. kötet • 191-254. sz.
Irományszámok - 1887-201
CCI. SZÁM. 37 Melléklet a 201. számú irományhoz. Indokolás , 9 az állami italmérési jövedékről szőlő 1888. évi . , . törvényezikk folytán adandó kártalanításról 66 készült törvényjavaslathoz* Általános megjegyzések. Azok után, a miket az állami italmérési jövedékről szóló javaslat indokolásának bevezetésében ezen javaslatról is megjegyeztem, most általánosságban csak ennek főbb elveit szükséges még kiemelnem. Az első kérdés, melyet e javaslatnak megoldani kell, az, hogy ki részesül kártalanításban, vagy a mi ezzel egyértelmű, kártalanitás mely jogokért adatik. A javaslat elősorolja a jogokat, melyekért kártalanitás igényelhető, de e mellett a kártalanitás megadását még atttól is függővé kellett tenni, hogy a jogosult jogát az utóbbi időben tényleg gyakorolta, hogy abból hasznot, jövedelmet húzott. Nem lehet kártalanítást adni egy olyan jogért, melynek alapján valaki ugyan az italmérést bizonyos helyen gyakorolhatta volna, ha e jogával nem élt, ha egyáltalán vagy legalább is az utóbbi időben italmérést tényleg nem gyakorolt. Nem lehet ezt tenni azért, mert egyrészt magából a kártalanitás fogalmából következik, hogy a kincstár kártalanitás adására csak akkor kötelezhető, ha az italmérési jövedék behozatala folytán a jogosult jövedelemtől esett el, ha jövedelmet eddig tényleg élvezett s azt ezentúl nem élvezheti, szóval, ha kárt szenved; másrészt a kárt és igy a kártalanitás összegét is csak akkor lehet meghatározni, ha a jogosult tényleg jövedelmet Ävezett; oly esetekben ellenben, melyekben a jövedelmi alap teljesen hiányzik, a becslés v agy összehasonlítás utján való megállapítás nemcsak megbizhatlan, attól, a mi a valóságban elérhető lenne, esetleg merőben eltérő eredményekre vezethetne, de még a kincstárra azzal a hátránynyal is járna, hogy azt az apadást, mely a szomszédos jogosultak jövedelmében egy bizonyos, még alig állapitható mértékig bekövetkeznék akkor, ha mellettük az italmérést még más is gyakorolná, azok kártalanítási összegének megállapításánál már kifejezésre juttatni nem lehetne. De még ott is, hol a kártalanitás adásának jogosultsága kétségtelen, kell még egy biztos? általában használható olyan alapot is találni, melyen a kártérítési összeg számszerűleg legyen megállapítható. Nem lehet ugyanis a számszerű megállapítást a minden esetben való általános puhatolódások bizonytalan eredményétől függővé tenni.
